Rongyos Gárda: nem tágít a sírfelújítástól a Jobbik
Senki sem tilthatja meg egyetlen szervezetnek sem, hogy méltó módon emlékezzen a Rongyos Gárda hőseire, még ha állami megemlékezések nincsenek is - közölte Novák Előd, a Jobbik alelnöke csütörtökön.
A politikus arra reagálva írta ezt közleményében, hogy Fogarasi Katalin, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára szerdán közölte, Vámossy Tibornak, az 1921-es burgenlandi harcokban részt vevő egyetemista felkelőnek a leszármazottai nem a Jobbikkal akarják felmenőjük sírját felújíttatni.
Novák Előd szerint "a történelemhamisítással szemben ezért szeretne a Jobbik egy tájékoztató táblát is elhelyezni Vámossy Tibor sírjánál (a párt nevének említése nélkül), hogy minden arra járó megtudhassa, miért halt meg a Lajtabánságért vívott szabadságharcban".
Hozzátette, a Jobbik nem fogadja el, hogy a Boross Péter vezette Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "Vámossy Tibor nem létező leszármazottaira hivatkozva megpróbálja eltüntetni a Rongyos Gárdát a történelemből".
Szerinte a Rongyos Gárdának nem volt tagnyilvántartása; aki 1921-ben részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben, az a Rongyos Gárda kötelékében harcolt. A 19 éves műegyetemistaként hősi halált halt Vámossy Tibornak pedig nincsenek, nem is voltak leszármazottai, csak oldalági rokonai, akiket a Jobbik kutatott fel, és hozott össze a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, mely most egy emigráns, távoli családtag elektronikus levele mögé bújt".
Mint írta, a levélben szerepelt az is, hogy "a fentiekben személyes véleményünket nyilvánítottuk, nem tükrözik a család többi tagjának állásfoglalását". A Jobbik tisztelettel veszi az oldalági leszármazottak véleményét, de azt nem tekinti döntőnek - jegyezte meg.
Novák Előd kedden a Vámossy Tibor sírjánál, a Farkasréti temetőben tartott koszorúzáson arról beszélt, hogy szeretnék felújítani a síremléket, és tájékoztató feliratot, valamint egy történelmi visszatekintő írást rajta elhelyezni.
Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét.
A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is.
Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról.
