A Véleményvezér szerdai cikkében arról ír, hogy Orbán Viktor bejelentette, a magyar állam megvásárolná az E.ON-t. Bár az állam a piac egyik területén sem tudott hatékonyan működni. E mellett a Véleményvezér megvizsgálja, hogy miért váltak egyes multik barátokká, mások pedig ellenséggé.
A hagyományosan magyarnak tartott termékek, mint a Pilóta keksz vagy Baba kozmetikai termékek, de akár a Borsodi sör is ma már Magyarországon, de külföldi cégek által gyártott termékek. A Magyar Telekomot is magyarnak gondoljuk, pedig a többségi tulajdonosa a Deutsche Telekom. Azok a cégek, amelyek megtartották az elődeik termékpalettáját, vagy eleve a magyar piacra szabott termékekkel álltak elő, meg tudták őrizni azt a képet magukról, hogy magyar vállalatok.
A Telekom vagy a Borsodi sörgyár pedig hiába külföldi tulajdonú, a döntéshozatal, a menedzsment tagjai, de még a vezetők egy része is magyar. Az E.ON azonban ellenpélda, mert az igazgatóság németekből áll, az energetikai szolgáltató pedig egyszerű fióktelepként működik Magyarországon. Működését tekintve is a német szemlélet alapján dolgoznak. „Márpedig egy olyan vállalatot, mely a valóságban egy állami monopólium helyét tölti be, minden országban szívesebben látnak olyan kezekben, melyek lehet, hogy külföldiek, de az évek során a fenti szempontokból legalább valamennyire hazainak tűnnek a közvélemény, a választópolgárok szemében.”
A Véleményvezér szerint vannak olyan külföldi tulajdonú vállalatok amelyek „magyarabbak” egyes állami cégeknél, de a szerző szerint „ez a kontraszt is segít abban, hogy az olyan cégek, mint az E.ON, könnyebben kerülnek a kormány multik elleni szabadságharcának célkeresztjébe, míg az olyanok, mint a Magyar Telekom, egyszerűen nem.”
