Orbán Viktor a múlt héten két nyilvános szerepléssel melegített a lassan beinduló politikai szezonra, és mindkettőnek az volt a fő üzenete, hogy esze ágában sincs változtatni a politikáján. Szeptemberben a legfontosabb kérdés a költségvetés befoltozása lesz, majd novemberben nekiveselkednek a választási rendszer kényes szabályainak is.
"Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok" – fogalmazta meg tömören az elkövetkező hónapokban követendő politikájának lényegét Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a kőszegi Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű rendezvényen. Bár a politikai szezon a nyári szabadságok után csak a jövő héten, a Fidesz-frakció sárvári ülésével, majd szeptember 10-én, a parlament első ülésnapjával indul újra , a kormányfő már elkezdte megjelölni legfontosabb céljait.
Orbán először múlt szerdán, a magyar nagykövetek éves értekezletén állt a nyilvánosság elé, ahol arról beszélt, hogy a magyar kormány nem kívánja feladni az eddig követett utat, ennek érdekében pedig kész újabb és újabb konfliktusokat is vállalni. A miniszterelnök ebben a beszédében azt is kijelölte, hogy mik azok a pontok, amelyekben semmiképpen sem kíván engedni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
A kormány tavaly ősz óta szeretne egy „új típusú együttműködést” kötni az IMF-fel, vagyis mégis hitelt kér a szervezettől. A tárgyalások azonban csak hosszas huzavona után, idén júliusban indulhattak meg. Bár kormánypárti politikusok – köztük maga Orbán is – mindig magabiztosan nyilatkoztak a hiteltárgyalások kimeneteléről, az őszi politikai szezon egyik legfontosabb kérdése lesz, hogy sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, és ha igen, milyen feltételeket támaszt majd a valutaalap.
Üzenet Brüsszelbe és Washingtonba
Ebből a szempontból fontosak a miniszterelnök múlt szerdán, a magyar nagykövetek előtt elmondott szavai, amelyek szerint „mint demokráciaproblémát” kell visszautasítani minden olyan felvetést, amely a nyugdíjak csökkentéséről szól, mert „nem lehet stabil demokráciát építeni a magas arányt képviselő időskorú nemzedék demokráciapártisága nélkül”. Ez némileg leegyszerűsítve azt jelentheti, hogy nem vállalhatják fel azt a veszélyt, hogy a 2,9 millió nyugdíjas az életkörülményei romlása miatt szélsőséges erőket támogasson.
Ugyancsak a demokrácia szempontjából közelítette meg Orbán az adózás kérdését. Szerinte azért kell fenntartani – minden ezzel ellentétes követeléssel szemben – az egykulcsos adót és a családi adókedvezményt, mert az „igazi középosztályi minőség” nélkül legfeljebb áldemokrácia létezhet Magyarországon, „valódi demokratikus kormányzás” viszont nem. Ezzel szorosan összefügg az Orbán által „tehermegosztásnak” nevezett politika, vagyis nem lehet csökkenteni a középosztály terheit, ha nem adóztatják a bankokat és a telefontársaságokat.
Orbán ugyanakkor pozitív üzenetet is küldött az IMF-nek és a vele együttműködő európai uniós intézményeknek is. Azt mondta ugyanis, hogy Magyarország még akkor sem kíván leérni az államadósság csökkentésének útjáról, ha esetleg Európában ismét „bocsánatos bűn lesz” annak növelése. A miniszterelnök szerint a magyar kormány továbbra is elkötelezett költségvetési fegyelem mellett, ezt tekinti továbbra is kiindulópontnak.
A kormányfő kijelentései azért bírnak különös jelentőséggel, mert hiába fogadta el az Országgyűlés a 2013-as költségvetés sarokszámait júliusban, még mindig nagyon sok a bizonytalanság: mintegy 500 milliárd forintos lyuk tátong a büdzsén. Bizonytalan, hogy valóban befolynak-e a tervezett bevételek, illetve el lehet-e számolni az EU-s módszertan szerint a Magyar Nemzeti Bankra is kivetett pénzügyi tranzakciós illetéket. Közben viszont politikai értelemben már kőbe vésték a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet, amit nagy erőkkel népszerűsítenek is. A kormány tervei szerint még szeptemberben el kellene fogadni a költségvetést, addig választ kell találni a nyitott kérdésekre is.
E. On és regisztráció
A kormány őszi törvényalkotási tervében több olyan jogszabály tervezett elfogadása is szerepel, ami várhatóan konfliktusokkal jár majd, és Orbán mindkét múlt heti beszédében előre jelezte, hogy nem kívánnak kitérni az összeütközések elől. Ilyen például a választási eljárási törvény, amelynek benyújtását októberre, elfogadását novemberre tervezik. Ez azért válthat ki komoly vitákat, mert a Fidesz tervei szerint csak az szavazhatna, aki jó előre feliratkozik a névjegyzékbe, vagyis lemaradhat, aki csak a választás előtti napon dönti el, hogy élni kíván a jogával.
Bár a kiszivárgott hírek szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak is voltak alkotmányossági aggályai, Orbán Kőszegen azt mondta: „vannak ellenvélemények, lesz balhé, meg fognak támadni”, de ennek ellenére is „ki kell állni, és meg kell védeni az álláspontokat." A hvg.hu ugyanakkor úgy értesült, hogy a Fidesz vezetésének többsége támogatja a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által felvetett ötletet, hogy a jogszabályt az elfogadása után úgynevezett előzetes normakontrollra küldjék az Alkotmánybíróságra.
Jelenleg még keveset lehet tudni az E.ON energetikai vállat gázüzletágának visszavásárlásáról, amelyet szintén Kőszegen lebegtetett meg a miniszterelnök. A kormánypártok már korábban több olyan törvénymódosítást hoztak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek veszi a kezébe a gáz-nagykereskedelmet. A végső lépéshez ugyanakkor nagyos sok pénzre lenne szükség: az E.ON 2005-ben 2,1 milliárd euróért vette meg a Mol-tól a gázüzletágat.
Az őszi törvényalkotási programban szerepel egy olyan jogszabály is,a melyről eddig kevés szó esett a nyilvánosság előtt: az új postatörvényre azért van szükség, mert az EU-s szabályok szerint 2013-től liberalizálni kell a piacot, vagyis nem csak az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. végezhet postai szolgáltatásokat. A liberalizáció szöges ellentétben áll az Orbán-kormány eddigi politikájával, amely igyekszik megerősíteni az állami vállalatok pozícióját, így nem kizárt, hogy emiatt is konfliktus támad majd a szabad piacot támogató Európai Bizottsággal.
