Hová tűnik a Balaton? Már északon is kilométereket kell gyalogolni a fürdőzéshez
Algás, hínáros, sok helyen bokáig érő vízzel szembesülhetnek a Balatonra érkező turisták, a probléma pedig már nem csak a déli parton jelentkezik – írja a Népszava.
Megsínylette a Balaton az idei aszályos nyarat: mintegy 54 cm-re csökkent a tó átlagos vízszintje a kevés csapadék és a nagy hőség miatti erős párolgás következtében – írja a Népszava. Ideiglenes szigetek keletkeztek és már számos, a déli partnál mélyebbnek számító északi partszakaszon is akár több kilométerre be lehet gyalogolni az állóvízbe.
Egyes kikötőkből nem tudnak kifutni a nagyobb motoros és vitorlás hajók, a part menti sekély részeken pedig tömegesen elszaporodtak a zöldalgák és a hínártelepek, amelyek ugyan a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szerint nem okozhatnak egészségügyi és vízminőségi problémákat, viszont jelentősen zavarhatják a tóhoz érkező turistákat.
Legutóbb 2003-ban mértek súlyosan alacsony átlagos vízszintet, csaknem 30 centiméterrel alacsonyabbat a mostaninál. Fekete Péter Balaton-kutató szerint a szárazság 2015-ben tetőzhet, a globális klímaváltozás következtében 2050-re egyes számítások szerint akár ki is száradhat Közép-Európa legnagyobb tava.
Nem így vélekedik Bíró Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója, aki a lapnak kifejtette: természetes jelenség, hogy a tó olyan hosszabb periódust él meg, amikor kevesebb a vize. A 2003-as szárazság után a Balaton mintegy 1,5 év alatt regenerálódott.