Taxinak álcázott motorcsónakok, vitorlások mellé kísérőként bejegyzett, több száz lóerős hajók – a hatóságok még mindig nem tudnak érvényt szerezni a Balatonról a motoros hajókat kitiltó 2000-es törvénynek. A vitorlás egyesületek szerint főleg a gazdagok élnek vissza a lehetőséggel és különféle cselekkel szereznek jachtjaiknak engedélyt.
Hiába a tiltás, a jogi kiskapukat ügyesen megtalálják a motorcsónak-tulajdonosok a hazai vizeken. A Balatonon számos belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak szeli a habokat, melyek közül sokat egyszerű hobbicélból használnak, de vízitaxi vagy kísérőhajó státusz mögé rejtve, az évek óta fennálló tilalmat kijátszva.
Bár a megkérdezettek úgy látják, hogy a Balaton méreteihez képest idén nincs sok motorcsónak a vízen, a valódi problémát az jelenti, hogy a tulajdonosaik trükköznek és fölöslegesen terhelik a tavat. Az egyik vitorlásegyesület szakembere szerint a motorcsónakok körülbelül 40 százaléka ebbe a kategóriába esik.
Trükkök százai
A legelterjedtebb trükk az, hogy a tulajdonosok hajójukat vízitaxiként regisztráltatják, miután létrehoznak egy csakis papíron létező vízi közforgalmú személyszállítással foglalkozó céget. Erre a jelenségre tavaly nyáron az LMP egyik országgyűlési képviselője is felhívta a figyelmet, amikor Pintér Sándor belügyminisztertől ellenőrzések szigorítását kérte. Szilágyi Péter a hvg.hu-nak azt mondta, nem tud arról, hogy az elmúlt évben bármilyen változás történt volna, pedig szerinte a túl sok motorcsónak veszélyt jelent a Balaton vízminőségére, és a környezeti szennyezés mellett a zajszennyezés és balesetveszély sem elhanyagolható.
A motorcsónakok tilalmát több folyón és hazai tavon – így a Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő tavon, illetve Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó egyes részein –, egy 2000-es törvény szabályozza, mely kimondja, hogy az említett szakaszon belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak használata tilos. (Korábban kormánypárti képviselők a tilalmat a Duna egyes szakaszaira is ki akarták terjeszteni.) A tilalom nem vonatkozik a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófa-elhárítás közreműködő szervezetek, a víziút fenntartását és a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság járműveire, valamint azokra a hajókra, melyek a hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek.
A kiskaput kereső motorcsónakosok ezt az utóbbi használják ki és szereznek magunknak engedélyt a törvény kijátszására. Az LMP-s képviselő szerint a tulajdonosok rendszerint jogi cselekkel szereznek engedélyeket, így az is előfordul, hogy vitorlásegyesületet alapítanak, így motorcsónakjuk „kísérőhajóként” mentesül a tiltás alól.
Taxiznak, kísérgetnek |
Az engedélyeket a fejlesztési minisztérium alá tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) adja ki. Mint azt az NKH-tól megtudtuk, a jóváhagyást egy évre adják ki meghatározott hajóra, és az engedélyben azt is rögzítik, hogy a hajó másra nem használható. A hatóság szerint jelenleg 287 darab érvényes üzemeltetési engedély van kiadva, ebből 263 a Balatonra. Az NKH szerint a Balatonon érvényben lévő engedélyek túlnyomó részét, 171-et a vitorlás sportegyesületek kísérőhajóira kiadott engedélyek teszik ki, a közforgalmú személyszállítás – taxizás – céljából 31-et adtak ki. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása alapján a közforgalmú személyszállítást végző vállalkozások jellemzően egy-két hajós kis cégek, amelyek főként vízitaxi szolgáltatást nyújtanak, de egyre inkább szerephez jutnak azok a vállalkozások, amelyek szállodákkal, vendéglátóhelyekkel, utazási irodákkal állnak kapcsolatban. |
„Nem olcsó mulatság”
A Balaton keleti medencéje ebből a szempontból különösen „fertőzött” – mondta a hvg.hu-nak a Fonyódi Vitorlás Egyesület elnöke. A „vízitaxis csellel” Győri Attila szerint általában a gazdagabbak élnek, mivel ahhoz, hogy valaki a vízi közforgalmú személyszállításhoz megkapja az üzemeltetési engedélyt, legalább 9 méteres hosszúságú hajó kell, ami nem olcsó mulatság. Bár az engedélyt taxizásra, közforgalmú személyszállításra kérik ki, a hajót végül csak kikapcsolódásra, hobbiként használják, tényleges utasszállítást nem végeznek.
A Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára szerint az általuk nyilvántartott vitorlásegyesületeket nem azért hozták létre, hogy megkerüljék a 2000-es törvényt. Szoják Balázs a hvg.hu-nak azt mondta, a vitorlás sportegyesület létrehozása bonyolult dolog, szigorú feltételeknek kell eleget tenni, folyamatosan dokumentálni kell a tevékenységet. A főtitkár szerint éppen ezért a kiskapukat keresők inkább a „vízitaxizást” választják.
A Fonyódi Vitorlás Egyesület elnöke viszont azt mondta lapunknak, tud olyan sportegyesületekről, amelyeket direkt azért hoztak létre, hogy így kaphassák meg az engedélyeket a motorcsónakjaikra. Győri Attila szerint Fonyódon most is működik egy ilyen egyesület, ám a szervezet nevét nem akarta elárulni. Szerinte az ilyen céllal létrehozott egyesületeknek több motorcsónak is van a birtokukban, de a többi sporteszköz, mellyel az előírások szerint rendelkezniük kéne, csupán a leltárban létezik. Sőt, az is előfordul, hogy az adott egyesületnek csak kísérőhajóként bejegyzett motorcsónakjai vannak, vitorlásaik viszont – amit kísérni kéne – nincsenek.
Rendőri szigor kell
Szilágyi Péter a hvg.hu-nak azt mondta, nem a vonatkozó törvényeket kéne szigorítani, hanem az engedélyek kiadásakor kellene körültekintőnek lenniük a hatóságoknak, illetve alaposabbnak kellene lenniük az ellenőrzéskor.
A rendőri ellenőrzések során leggyakrabban nem a motorcsónakok engedélyével szokott probléma lenni, hanem azzal, hogy sokan képesítés nélkül vezetik a vízi járműveket – tájékoztatta a hvg.hu-t Springs József, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság alezredese.
Springs azt mondta, kontroll során nemcsak az engedély meglétét ellenőrzik, hanem azt is, hogy annak megfelelően használják-e a hajót. Ha problémát találnak, azt továbbítják a közlekedési hatóság felé, és szabálysértési eljárást kezdeményeznek az üzemeltető ellen. A rendőr alezredes szerint egyébként az utóbbi három évben csökkentek a motoroscsónak-engedélyekkel kapcsolatos problémák.
Korlátozhatják a motorcsónakozást a Dunán Óbudánál
