Oklevél nélküli lélekgyógyászok miatt szólalt fel az ombudsman
Szabó Máté ombudsman szerint súlyosbodtak a problémák az oklevél nélküli pszichológiai tanácsadók miatt.
Szabó Máté ombudsman szerint súlyosbodtak a problémák amiatt, hogy Magyarországon olyanok is végezhetnek pszichológiai tanácsadást és terápiát, akiknek nincs pszichológusi oklevelük. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keddi közleményében felidézte: az ombudsman már 2009-ban megállapította, alapvető jogokat sért, hogy Magyarországon olyanok is végezhetnek pszichológiai tanácsadást és terápiát, akik nem rendelkeznek pszichológusi oklevéllel.
Szabó Máté három éve a Magyar Pszichológiai Társaság panasza nyomán indított vizsgálatot a helyzet tisztázására. A társaság panaszában azt írta, hogy Magyarországon a pszichológiai tanácsadók gyakorlatilag szakmai ellenőrzés nélkül, szabadon működnek, néhány hetes, legfeljebb pár hónapos oktatásban részesülő pszichoterapeuták, lélekgyógyászok nyújthatnak térítés fejében "szolgáltatást".
A közlemény szerint a szervezet akkor azt hangsúlyozta, s a közelmúltban a szakma több jeles képviselője szögezte le ismét: a pszichológiai tanácsadás, illetve a pszichoterápia gyakorlása magas szintű szakmai felkészültséget igényel, egyetemi tanulmányokat, majd arra ráépülve bizonyos esetekben többéves szakképzést és gyakorlati képzést kíván meg, s az a megfelelő hozzáértés és gyakorlat nélkül "veszélyeztetheti a páciensek lelki egészségét".
Az akkori egészségügyi miniszter a biztos megkeresésére azt a választ adta, hogy az egészségügyi tárca illetékességi körébe kizárólag azok a pszichológusok tartoznak, akik az egészségügyi ellátórendszer keretében végzik a tevékenységüket. Szerinte így a pszichológusok jogi helyzete és a feltételek köre megfelelően rendezett volt.
Az ombudsman azonban úgy látja, a probléma azóta jelentősebb lett, és új megközelítést igényel az, hogy egészségügyi intézményeken kívül is érvényesüljenek a szakmaiság követelményei. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs olyan érvényes, a pszichológus szakmára vonatkozó átfogó szabályozás, minőségbiztosítási rendszer, mint amilyen például az egészségügyben foglalkoztatott orvosok, illetve szakdolgozók esetében létezik.
Jelentős probléma az is, hogy nincs kötelező tagsággal működő és a megfelelő színvonalú tevékenységet garantáló szakmai kamara - ismételte meg három évvel ezelőtti vizsgálatának következtetéseit az alapvető jogok biztosa.