A politikus az Európai Szocialisták Pártjához közel álló Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának múlt heti, kétnapos brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott az MTI-nek, felidézve az ott elhangzottakat.

Kovács László - aki a konferencián a volt külügyminiszterek vitájában szólalt fel - elmondta: az egykori szovjet blokk országaiban alkotmányozó többséget szerző politikai erők megpróbálhatják korlátozni a demokráciát, lebontani vagy elfoglalni a jogállami intézményeket, a többi tagállami kormánynak és az uniós intézményeknek azonban fel kell lépniük ez ellen az Európai Unió hitelességének megőrzéséért.

Brüsszeli tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy amíg korábban Magyarországot az európai integráció bővítését és mélyítését támogató tagállamnak tekintették, ma egyre többen "Orbanisztánnak" nevezik. Szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy a magyar kormány megsért bizonyos uniós szabályokat - ez más tagállamokkal is előfordul -, hanem arról, hogy távolodik az unió centrumától például akkor, amikor Orbán Viktor a Nyugat hanyatlásáról és a keleti nyitás szükségességéről beszél, Oroszországot és Kínát szövetségesként említi.

Felrótta azt is, hogy a miniszterelnök két év alatt a többoldalú nemzetközi találkozókat leszámítva elvétve tett hivatalos látogatást az EU és a NATO tagországaiban, járt viszont több szovjet utódállamban és Szaúd-Arábiában, ám ez eddig semmilyen eredményt nem hozott. Ráadásul az Orbán-kormány tudatosan és provokatív módon sérti meg az uniós normákat, a kormányfő időnként durván sértegeti az uniós intézményeket és képviselőiket, igyekszik hamis állításokkal és ígéretekkel félrevezetni őket - jelentette ki Kovács László.

Azt is mondta, hogy az Orbán-kormánynak nincs külpolitikai stratégiája, csak haditerve az állítólagos uniós gyarmatosítással szembeni szabadságharc megvívására. Ez azonban a nemzetközi bizalom elvesztése miatt sokba kerül - tette hozzá.

A több egykori állam- és kormányfő, valamint külügyminiszter részvételével zajló tanácskozásról azt emelte ki, egyetértettek abban, hogy Európa még nem jutott túl a 2008 óta tartó pénzügyi-gazdasági válságon, csak annak mélypontján. Ez, a munkanélküliség és tízmilliók elszegényedése pedig kedvez a szélsőséges nézetek, köztük az antiszemitizmus erősödésének, az unió elleni hangulatkeltésnek, míg a kormányzó erőket a demokrácia korlátozására ösztönözheti.

Szavai szerint általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt két évben Európában előretört a baloldal, hiszen már tíz tagállamban kormányoznak egyedül vagy koalícióban a szocialisták, szociáldemokraták. Ezt azzal magyarázta Kovács László, egyre több választó jön rá arra, hogy a jobboldali kormányok a válságot az amúgy is nehezen élők terheinek növelésével próbálják kezelni, míg a baloldal a gazdagok nagyobb tehervállalását szorgalmazza, a növekedést és a munkahelyteremtést állítja a középpontba.

Felidézte, hogy több előadó szerint az Európai Unió és a Szocialista Internacionálé is hibázott, amikor elnéző volt például az észak-afrikai arab országok diktatórikus vezetőivel. Ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy az Európai Unió nemcsak a válságkezelésben való részvétellel, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődés támogatásával, saját megoldásainak megismertetésével nyújthat támogatást a fejlődő országoknak, ehhez azonban elengedhetetlen a hitelesség, amit ugyanakkor veszélyeztethet, ha akár egyetlen tagállamban is lebontják a jogállam intézményeit.

Szorgalmazták, hogy az Európai Unió jusson nagyobb szerephez az ENSZ-ben, és fontosnak tartják az uniós együttműködés elmélyítését is, mondván, hogy az EU egyetlen tagállama sem képes egyedül globális hatalom lenni, ehhez sem gazdasági teljesítményük, sem politikai súlyuk nem elegendő.