A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) észak-pesti szervezete és az újpesti Fidelitas által rendezett tanácskozáson kiemelte: a magyar történelemnek sokféle kiemelkedő alakja volt, Mindszenty József azonban azáltal emelkedik ki a többiek közül, hogy a bíboros teljes erőszakmentességet hirdetett. A nemzetek történetében csak egy-egy ilyen alak van - mutatott rá. 

Hozzátette: a bíboros az egyetemes emberi értékek alapján cselekedett, és munkássága, értékvállalása korszakokon átívelő. Az emberi méltóság védelme érdekében fogalmazta meg az álláspontját, ezért üldözte mindkét diktatúra - állapította meg a KDNP alelnöke, aki kitért arra is: a bíboros erkölcsi rehabilitálása már a rendszerváltáskor megtörtént, fontos volt, hogy jogilag is megtörténjen.

Rétvári Bence kitérve az IKSZ által szervezett programokra azt mondta: fontos az is, hogy ismerjék a fiatalok a bíboros életútját, az általa képviselt értékeket. Szavai szerint Mindszenty József sosem félt attól, hogy társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon. Vannak pillanatok, amikor az egyháznak nem kell a templom falai között maradnia, és szükség van arra, hogy társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon - értékelte. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt mondta: Mindszenty József a Kárpát-medencei magyarság kiemelkedő alakja, a XX. század fehér vértanúja volt. Kiemelve annak fontosságát, hogy időről-időre felidézzék a bíboros gondolatait, személyiségét és tanításait, a politikus azt mondta: előbb-utóbb megtörténik Mindszenty József boldoggá avatása, és ebben a folyamatban az idei esztendő fordulatot jelenthet.

Wintermantel Zsolt Fidesz-KDNP-s újpesti polgármester úgy fogalmazott: Mindszenty József egész kivételes nagysága a magyar történelemnek, aki egész életében azt valósította meg, amit vallott.

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke a boldoggá avatási folyamatról azt mondta: közel négyezer oldalnyi dokumentum gyűlt össze, és várhatóan még idén megkezdi az első szakértői bizottság az anyag tanulmányozását. Boldoggá avatása feltételeként már két gyógyulás is van, amely kivizsgálásra vár - jelezte, hozzátéve: biztos benne, hogy a boldoggá avatás hamarosan megtörténhet. 

Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa előadásában Mindszenty József életének 1971 és 1975 közötti időszakáról szólva arról beszélt, hogy a bíboros Magyarországról történt eltávozásával megoldódott egy politikai-egyházpolitikai kérdés. További tevékenységének különböző titkos módszerekkel történő figyelemmel kísérése a hírszerzés feladata volt, amit a pártállam vezetése által adott utasítások alapján hajtottak végre - ismertette, kiemelve: a bíboros megfigyelése, és működésének ellehetetlenítése egész haláláig tartott.

Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven, 1915-ben szentelték pappá, 1917-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1921-től Zalaegerszeg plébánosa volt, 1927-től a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett.

1937-ben pápai prelátus lett, XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki. 1944 novemberében letartóztatták, előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, onnan tért vissza Veszprémbe. A pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában. Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki.

XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. A Kádár-kormányzat Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külső tényezők megakadályozták.

Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-től, a pápa utasításának megfelelően, nem használta érseki címét.

Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el, 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.