Ismét egy fideszes politikus igényeihez igazítaná a kormánypárti frakció a törvényeket: ha elfogadja az Országgyűlés a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény átírását, akkor L. Simon László úgy foglalhatja el a kulturális államtitkári posztját, hogy később is ő dönthet az elkülönített pénzalap sorsáról. A tervezetet maga L. Simon nyújtotta be Puskás Imrével közösen, aki a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes tagja.

Az előző államtitkár, Szőcs Géza szerdán adta be lemondását, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök elfogadott. A kormányfő egyben felkérte a távozó Szőcsöt, hogy a továbbiakban miniszterelnöki főtanácsadóként végezze tevékenységét. Az emberi erőforrások minisztériumának vezetője, Balog Zoltán még aznap bejelentette, hogy az NKA-t tavaly ősz óta irányító L. Simon Lászlót, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökét kéri fel államtitkárnak június 18-i hatállyal.

L. Simon a felkérést követően, csütörtökön nyújtotta be képviselőtársával a törvénymódosító indítványát, amely lehetővé tenné, hogy továbbra is ő irányítsa az NKA-t, ugyanis az alap vezetése összeférhetetlen az államtitkári megbízatással.

Kiskaput nyitnak

„Létrehozzuk azonban az alelnöki posztot, ezt a miniszter úrral történt megegyezésünk értelmében én fogom betölteni” – nyilatkozta L. Simon csütörtökön az MTI-nek, miért van szükség a törvény módosítására azt állítva, hogy alelnökként nagyjából jelenlegi hatáskörei maradnak majd nála. A politikus a hírügynökségnek azt mondta, legsürgősebb feladatai között az NKA-törvény elfogadását és a miniszteri szervezeti struktúra átszervezését tartja.

L. Simon László a parlamentben - több lovat is megülne

MTI / Koszticsák Szilárd

A jelenleg hatályos törvény szerint az alap irányítását, koordinálását, bizonyos esetekben a támogatások szétosztását biztosító pályázatok kiírását az NKA bizottsága látja el. A jelenlegi törvény szerint ennek a kulturális ügyekért felelős miniszter az elnöke, de ezzel a feladattal mást is megbízhat. Ez korábban mindig így történt, a miniszterek nem ragaszkodtak a feladat ellátásához. A 2010-es kormányváltást követően Jankovics Marcell lett az NKA bizottságának elnöke, akit tavaly októberben L. Simon László váltott.

Az összeférhetetlenség feloldása érdekében L. Simon módosítaná a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010-es törvényt is. Ha a tervezetet elfogadják, akkor a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok a kormányzati munkájuk mellett elláthatják az elkülönített állami pénzalapért felelős testületek vezetői posztjait is.

Erősebb jogosítványok

Bár az államtitkárjelölt azt nyilatkozta, alelnökként „nagyjából maradnak a jelenlegi hatáskörei”, a tervezet szerint további jogosítványokat kaphat. A bizottság alatt működő különféle szakkollégiumok – úgy, mint a szépirodalmi, könyvkiadási, építészeti kollégiumok – maguk döntenek a pályázatok elbírálásáról. A jelenlegi szabályok szerint, amennyiben ez az NKA elnökének nem tetszik, a nagy bizottságot kérheti fel, döntsön az ügyben, ami a kollégiumokra nézve végül kötelező. Az eljárás felfüggesztését az elnöknek indokolnia kell, a kollégium döntését pedig a bizottság elé kell terjesztenie. L. Simon javaslata szerint az NKA-t a jövőben ténylegesen vezető alelnök indoklás nélkül megsemmisítheti a kollégiumok döntését.

A bizottság felét eddig is a miniszter delegálhatta – a másik felét a szakmai egyesületek –, most viszont az elnök és az alelnök révén biztos többsége lesz a minisztériumi oldalnak. A tervezet indoklása szerint erre azért van szükség, hogy lehetővé tegyék „a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az ágazati irányításért felelős minisztérium hatékonyabb együttműködését”.

Az államtitkárjelölt csütörtökön benyújtott módosítója szerint csakis a miniszter lehet az NKA vezetője, de kinevezhet négy évre egy alelnököt. Ha valóban L. Simon fogja Balog erre a feladatra felkérni, akkor a politikus 9 hónappal tovább maradhat az NKA élén: eredetileg 2015 októberében járt volna le a mandátuma, így viszont 2016 közepéig maradhat régi-új posztján.

Kisebb módosítás, hogy míg eddig az NKA a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz járulhatott hozzá támogatásával, L. Simon a módosítás szerint az állam által alapított kulturális, művészeti díjak esetében is megteheti ezt.

Magukra szabják

L. Simon korábban is módosította az NKA-ról szóló törvényt. Tavaly Jankovics távozásakor, egy nappal az Alap élére történő kinevezése előtt szintén Puskás Imrével együtt azt javasolta, hogy a jövőben a pornográf termékekre, filmekre, szolgáltatásokra vessenek ki külön adót, úgynevezett kulturális járulékot, és az ebből származó bevételeket az NKA kapja meg.

A 2012-es költségvetés tervezésekor már számoltak is az új adónemmel, a Nemzet Kulturális Alap bevételeihez 50 millió forintot terveztek be. Az NKA idén 10,1 milliárd forintból gazdálkodik, a fő bevételi forrása a szerencse-játékadóból ide irányított 10 milliárd. (Az adóhivatal hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint idém májusig a kulturális adóból 19,4 millió forint bevétel folyt be.)

Szász Károly és Kubatov Gábor fideszes pártigazgató - rászabták

Túry Gergely

Nem a jövendő államtitkár az egyetlen olyan fideszes politikus, akinek kedvéért törvényt módosított a parlament kormánypárti kétharmados többsége. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június elején javasolta, hogy a hivatalban lévő államfő mellett a volt köztársasági elnök jogállásának - ezek között például a javadalmazásának - részletes szabályait is sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő törvényben kellene kimondani. Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy Schmitt Páltól egy kormányváltás után csak akkor lehetne elvenni ex-elnöki jövedelmeit, ha egy erre irányuló javaslathoz sikerülne kétharmados többséget teremteni.

Az első ilyen kezdeményezés egyike ebben a parlamenti ciklusban az ellenzék által lex Borkainak nevezett törvény volt. A Fidesz a Jobbikba belépett egykori hivatásosok ellen egy olyan törvénytmódosítást javasolt, amely megtiltotta volna, hogy a hadsereg, rendőrség tisztjei öt évig a leszerelésük után választásokon induljanak. Csakhogy a parlamenti vita során kiderült, hogy az egyik fideszes képviselő, Borkai Zsolt volt olimpiai bajnok – aki újraindult Győr polgármesteri címéért – érintett. Erre úgy alakították a tervezetet, hogy az öt éves moratóriumot háromra csökkentették, így Borkai újra indulhatott (és nyert is).

Hasonló módszerrel mentesítette 2010 őszén a PSZÁF-ot vezető Szász Károlyt a parlament a 98 százalékos – a Fideszben „pofátlannak” nevezett végkielégítésekre kivetett – adó megfizetése alól. Az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosítóval írták bele a javaslatba, hogy akinek a bíróság végkielégítést ítélt meg, mert jogellenesen rúgták ki a munkahelyéről 2005 előtt, arra a szabályok nem vonatkoznak. Ez pont illett Szász Károlyra, akit a Medgyessy-kormány idején távolítottak el a PSZÁF éléről, majd a bíróság 100 milliós végkielégítést ítélt meg neki.

Szintén törvénnyel kedveztek a washingtoni nagyköveti posztra felkért Szapáry Györgynek, a miniszterelnök gazdasági tanácsadójának. A vonatkozó törvény 70 éves korhatárt szabott meg a diplomatáknál, de Szapáry a felkéréskor már 76 volt. Erre egy módosítással lehetővé tették, hogy a miniszterelnök a kinevezéskor felmentést adjon a Szapárynak a korhatári szabály alól.

L. Simon mostani módosítójához hasonlóan lazították az összeférhetetlenséget az Államadósság Kezelő Központ élére 2011-ben kinevezett Töröcskei István esetében, aki megtarthatta vezető posztját egy magánbank, a Széchenyi Kereskedelmi Bank élén. Hasonló kedvezményt kapott az első Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bankot irányító, majd a 2010-es kormányváltás után oda visszatért Baranyay László is. Baranyaynak az eredeti szabályok szerint nem lett volna lehetősége elfoglalni az MFB elnökségi posztját, hiszen korábban a jegybank felügyelőbizottságában dolgozott. A szabályok szerint az fb-ből való távozása esetén hat hónapig nem vállalhatott volna banknál munkát, de törvénymódosítással a fideszes parlamenti többség ezt lehetővé tette neki.