Elengedné a Neo FM 700 milliós tartozásának 40 millió forintra rúgó kamatait a Médiatanács - ez is része annak a mentőövnek, amelyet a rádiócsatornának nyújtana a testület, de ha ezzel nem él a vállalkozás, az gyakorlatilag a csatorna bezárásával egyenlő. A Neo FM 2009-ben a Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el vitás körülmények között, míg vele egy időben Nyerges Zsolt cége a Danubiusét kapta meg.
A sokadik segítség után újabb utolsó mentőcsomagot kap a Neo FM rádiót működtető FM1 Zrt. a Médiatanácstól - számolt be a testület szerdai döntéséről a tanács tagja újságíróknak Budapesten. Ha a rádiót működtető üzleti vállalkozás tulajdonosai ezzel a lehetőséggel sem kívánnak élni, akkor a hatóság ezt nem tudja másképp értelmezni, mint hogy a tulajdonosok tetemes adósságot hátrahagyva maguk akarják bezárni a rádiót - mondta Auer János, a Médiatanács tagja. Ha ez bekövetkezik, az kizárólag az üzleti vállalkozást működtető tulajdonosok felelőssége - tette hozzá.
Elengednék a kamatokat
A Neo FM tulajdonosai, akik az elmúlt évben különböző jogcímeken mostanra több mint 700 millió forint tartozást halmoztak fel, most ismét lehetőséget kapnak arra, hogy tartozásukat rendezzék. A testület által nyújtott mentőcsomag része többek között az a 40 millió forint, amely a tartozás késedelmi kamatainak elengedését jelenti. Amennyiben a felajánlott lehetőséggel a rádió tulajdonosai nem élnek, a Médiatanács nem tudja másképp értelmezni, mint hogy a tulajdonosok nem kívánják tovább működtetni a rádiót - közölte Auer János.
A tartozás többek között a médiaszolgáltatási díj elmaradásából, a szerződésben vállalt és folyamatosan biztosítandó bankgaranciából, valamint a különböző szerződésszegések miatt kiszabott bírságokból áll össze - közölte a hatóság.
A médiaszolgáltatási díj ügyében Auer János emlékeztetett, hogy 2010 decemberétől a tulajdonosok hét esetben is kaptak fizetési könnyítést. Ennek ellenére a szolgáltató nem fizette meg adósságait, „sőt 2012 januárja óta lényegében egy fillért sem fizet” – közölte Auer János, aki hozzátette: a díjhátralék mellett a Neo FM tulajdonosai egy éve a kötelező bankgaranciát sem biztosítják.
Bűnben születtek?
A Neo FM 2009-ben az amerikai tulajdonosú Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el, míg a Fellegi Tamás és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Advenio Zrt.-hez tartozó Class FM a német érdekeltségű Danubius sávját szerezhette meg. Mindkét rádió frekvenciaengedélye lejárt, ezért a Médiatanács jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatot írt ki a két hullámhosszra: ezen a Danubius és a Sláger is indult, de nem ők, hanem a sokkal nagyobb díj befizetését ígérő Class és Neo FM nyert, melyek a korábbi rádiók stábjának többségét átvéve kezdték a sugárzást. Némi hezitálás után a Neo FM-nél kötött ki a korábban a Slágeren hallható Bumeráng stábja is Bokros Lajossal és Bochkor Gáborral. (Boros idén márciusban jelentette be, hogy kiszáll a Bumerángból)
Fellegi 2010-es miniszteri kinevezésekor megvált az egyes cégekben lévő részesedésétől, a Neo FM 2010-2011-ben pedig tulajdonost cserélt: a többségi tulajdonosa Székely Gábor korábbi Szerencsejáték-vezér, egykori SZDSZ-politikus lett. A kisebbségi tulajdonos pedig Horváth László a Vasárnapi Híreket, Szabad Földet is magába foglaló Geomédia Zrt vezetője lett. A rádió eredeti tulajdonosa a tőzsdén is jelen levő Est Media Nyrt. volt, amelynek a Sziget Fesztivált rendező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft-ben is részesedése volt.
A pályázat eredménye jelentős vitákat váltott ki, ugyanis a két magyar érdekeltségű új cég azt ígérte, hogy az évente fizetendő 200 milliós alapdíj felett még befizetik a zömében reklámokból származó bevételeik 50-55 százalékát (a Sláger és a Danubius, illetve a szintén pályázó Juventus 10-15 százalékot tartott reálisnak, ennyit ígértek). Bár a pályázati szempontokat Majtényi László irányításával dolgozta ki a hatóság, az ORTT akkori elnöke – a Corvinus Egyetem a pályázókról készített tanulmányára hivatkozva – betarthatatlannak nevezte a nyertesek vállalásait, majd tiltakozásul lemondott tisztségéről. (Posztját az ORTT megszűnéséig nem töltötte be a parlament, a hatóság szerepet 2010-ben pedig a Médiatanács vette át, elnöke Szalai Annamária lett.) Szalai, az ORTT fideszes delegáltja eleinte ellenezte az áralapú pályázati versengést, a döntés követően viszont jogszerűnek tartotta a pályáztatást és teljesíthetőnek a pályázók vállalásait.
A pályázaton vesztes Danubius és Sláger bírósághoz fordult. A pereskedés 2011 februárjában zárult: a Legfelsőbb Bíróság (LB) kimondta, hogy a Danubius által korábban használt frekvenciapályázat jogsértő volt. Az LB szerint az Adveniót tulajdonosi szerkezete miatt (érdekeltsége volt a Lánchíd Rádióban) ki kellett volna zárni a pályázatból, igaz, a bíróság a szerződés semmisségét és az eredeti állapot helyreállítását nem állapította meg, így a Class zavartalanul tovább sugározhatott. A Sláger–Neo FM-ügy esetében viszont elutasították az amerikai hátterű cég keresetét: az LB szerint a pályáztatás teljesen jogszerűen történt. A Sláger és a Danubius tulajdonosai idén áprilisban jelentették be, hogy a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon beperlik Magyarországot. A felperesek azt állítják, hogy a 2009-es pályázat idején ellenzékben lévő Fidesz, valamint az éppen kormányzó MSZP képviselői megkeresték a két rádióállomás befektetőit, hogy állapodjanak meg a politikai pártokkal, hogy "esélyük legyen" meghosszabbítani az engedélyeket, ám miután ezt elutasították, nem nyerhettek a pályázaton.
Állami cégek segítik a vetélytársat
A két nyertesnek végül nem kellett teljesítenie a 2009-es vállalásait. Az első két évben nem is kellett befizetniük a bevételük 50-55 százalékát, az eredeti szerződésük szerint ebben az időszakban egy előre megállapított összeget utaltak át. Viszont 2011 közepén már fizetniük kellett volna az árbevételük után is, de június 29-én a Médiatanács az új médiatörvényre hivatkozva ismét egy fix összeget állapítottak meg. Az Origo idén márciusban arról írt, hogy a Class számára 1,5 milliárd forintot, a Neo FM esetében 771 milliót állapítottak meg.
Az új médiatörvény ugyanakkor kikötötte, hogy 2011 végéig a médiaszolgáltatóknak át kell alakítaniuk a szerződéseiket hatósági szerződéssé – hogy a jogsértő, díjaik fizetését elhanyagoló cégekkel szemben a Médiatanács hatékonyabban léphessen fel. Ennek keretében csökkentették a díjak mértékét, de a pontos összeget az Origo újságírójának „üzleti titokra” hivatkozva nem árulták el.
A HVG tavaly novemberi cikke szerint a műsorszórás elindítása után a Class viszonylag gyorsan elhúzott a hallgatottsági versenyben, és több hirdetést is vonzott, mint a Neo. A listaáras adatok szerint 10,5 milliárd forint volt a Class, és 9,3 milliárd a Neo reklámbevétele az indulás utáni évben. Igaz, ezek nem tükrözik a valós reklámköltést, ez csak becsült adat, és a hetilap szerint ezt tükrözik a rádiócégek mérlegadatai is. Az Advenio a 2010-es évet nyereséggel, az FM1 viszont jelentős veszteséggel zárta. A Neo FM Ipsos/GFK rádiós közönségmérés legfrissebb adataira hivatkozva kedden azt közölte, hogy jelentősen javultak a hallgatottsági adataik, a rádiók összhallgatottságából a Neo FM részesedése a legnagyobb.
A HVG akkor azt írta, hogy a Class sikere az állami nagyvállalatok támogatásán múlhatott. A tulajdonosi szerkezete miatt Fidesz-közelinek számító Class egyik fő hirdetője az állami Szerencsejáték Zrt. volt. A HVG novemberi számításai szerint jelentős volt a különbség a Class javára az OTP, a Mol, a Richter Gedeon esetében, a bolthálózatos Reál Hungária, a Demján Sándor-féle TriGránit és az állami Magyar Villamos Művek, a Hungaroring és a Művészetek Palotája pedig csak az adveniós adón hirdetett. A Neót főleg a Samsung Magyarország, az Opel Hungary, az Euronics és az MSZP választotta, amely a 2010-es két választást hozó évben csak ott hirdetett, a Classon nem.
