Módosul a szakképzési törvény, az Országgyűlés keddi döntése értelmében már a kilencedik évfolyamtól lehetővé válik tanulószerződés megkötése a gyakorlati képzésekre. A változtatásokat 230 igen, 85 nem és 2 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők. A Matolcsy György gazdasági miniszter által beterjesztett módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon.

A képviselők hosszas vita után végül azt a kormány által zárószavazás előtti módosításként benyújtott változatot fogadták el, amely szerint a szakiskolai képzésben valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadására álljon rendelkezésre. Emellett szakképzési kerettantervet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre adnak ki.

A változások értelmében a szakiskolai képzésben a gyakorlati képzésre lehetővé válik már a kilencedik évfolyamtól a tanulószerződés megkötése, amivel a duális képzés további kiterjesztése valósulhat meg. A kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. A módosítások értelmében a tanulószerződés megkötésének már nem feltétele a szintvizsga letétele. A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve ellátja a szintvizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga feladatbankot.

A szakképesítésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott tartalmú szakmai és vizsgakövetelményeket, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott szakképzési kerettanterveket legkésőbb 2012. december 31-ig adja ki. A változtatások többsége 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

A kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően módosította a pénzügyi szervezetek különadójának szabályait a parlament hétfőn. Az adótörvény-változásokról 214 igen szavazattal, 78 ellenében döntött az Országgyűlés.

Elfogadta a Ház a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait - kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető -, továbbá leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten.

A parlament 255 igen és 88 nem szavazattal fogadta el hétfőn Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amelybe egy zárószavazás előtt elfogadott módosító indítvánnyal került be az a rendelkezés, amely szerint hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettsége és legalább öt év közigazgatási gyakorlata van. Ilyen gyakorlatnak minősül a parlamenti képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség is, és bár a hivatalvezetők önkormányzati posztot nem, országgyűlési képviselőit viszont betölthetnek majd a következő parlament megalakulásáig.

Kevesebb lesz a második félévtől fizetendő távközlési adó maximális mértéke havonta a parlament hétfői döntésével. A távközlési adó erre az évre érvényes szabályait most megváltoztatta a Ház: az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet. Az eredeti kormányjavaslat hétszáz, illetve kétezer-ötszáz forintos maximumot írt elő, ezeket azonban végül csak a jövő évtől, az ágazatot terhelő különadó megszűnése után alkalmazzák majd.

A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

A "Robin Hood-adóként" ismert közteher mértékének emeléséről és a fizetésre kötelezettek körének kiterjesztéséről hétfőn döntött a parlament. Változás az is, hogy az adóbevétel a jövő évtől a központi költségvetést illeti meg, nem a távhőtörvényben meghatározott célok - így az energiatakarékosság - megvalósítását szolgáló előirányzatokat.

A parlament 258 támogató és 93 ellenszavazattal fogadta el a módosítások minősített többséget igénylő részét, amelyről a szocialisták kérésére név szerinti szavazást tartottak, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 219 igen és 75 nem szavazattal fogadta el a Ház. A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

A jogszabályt május 24-én már elfogadta az Országgyűlés, a köztársasági elnök azonban múlt héten, formai okok miatt megfontolásra visszaküldte azt a parlamentnek. Áder János házszabályellenesnek ítélte a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását.

Ezzel azonos tartalommal, de már a házszabálynak megfelelő módon nyújtott be a javaslathoz egy zárószavazás előtti módosítót előterjesztőként Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, a jogszabályt ezzel együtt fogadta el a Ház.

Az LMP nem vesz részt az igazságszolgáltatási törvénycsomag vitájában, azt ugyanis sürgős és kivételes eljárásban tárgyalják - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András. A törvénycsomag vitája hétfőn, illetve kedden lesz a Házban.

A politikus indoklásként úgy fogalmazott, már az év elején jelezték, hogy az ilyen eljárásokban nem vesznek részt. Hozzátette, amit a Fidesz kivételes és sürgős eljárással kíván "áttolni" a parlamenten az "kizárólag az oligarcháknak kedvez".

Az alaptörvényben deklarálta a parlament hétfőn, hogy a január 1-je óta hatályos alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény erejűek. A Ház 261 igen szavazattal, 79 ellenében fogadta el az alaptörvény első - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett - módosítását.

Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament, és bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály az alaptörvény része, maga az új alkotmány eddig nem rögzítette ezt. A változtatás azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.

Megszüntette a parlament a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét.

Az Országgyűlés hétfőn a kormány javaslatára törölte a jegybank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.