Másfél milliárd forintot spórolhatna a kormány az egészségügyben, ha a gyógyászati segédeszközök 98 százalékos támogatási kategóriába eső termékeinek áfakulcsát a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentené – állítják érdekvédelmi szervezetek. A csökkentés csak minimális veszteséggel járna az egészségügyi alapnak és a betegekről is levenné a teher nagy részét. A múlt hét csütörtöki áfatörvény módosításkor a nyári fesztiválok kaptak áfakedvezményt, a művégtagok nem.
Bánhatják a fogyatékkal élők, hogy nem annyira fontosak a kormánynak, mint a bulizni vágyók. Az áfával kapcsolatos törvény múlt keddi módosítása nyomán ugyanis kedvezményes (18 százalékos) áfakulcs alá tartoznak majd a fesztiválbelépők. A súlyos fogyatékkal élők gyógyászati segédeszközei, így a művégtagok; a gyermek-inzulinpumpák és -hallókészülékek nem kaptak a kedvezményből, ezeket továbbra is 27 százalékos áfa sújtja, annak ellenére, hogy az érintettek érdekvédelmi szervezetei azt állítják: ők is megkeresték a kormányt.
Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint az Európai Unión belül hazánkban a legmagasabb a gyógyászati segédeszközök áfakulcsa. Az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága az év elején kezdett tárgyalásokat a gyógyászati segédeszköz-gyártó és forgalmazó szövetségekkel arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne fájdalommentesen megoldani a gyógyászati segédeszközök támogatásának csökkentését a tavalyi 51 milliárd forintról 43,3 milliárdra.
A Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) azt javasolta, hogy a támogatott gyógyászati segédeszközök tartozzanak kedvezményes áfakulcs alá, mert így a csökkentett előirányzatból is finanszírozni lehetne a segédeszközigényeket, és nem kéne csökkenteni a támogatások mértékét sem. Mint korábban a hvg.hu is beszámolt róla, a tervek szerint a tb-támogatási szintek közül teljesen megszüntetnék a 98 százalékos kulcsot, így csak 70-90 százalékos tb-támogatással juthatnának szükséges eszközeikhez a fogyatékosok, 50-70 százalékossal a tartós egészségkárosodással élők, s mindössze 0-50 százalék közötti ártámogatást kapnának azok, akik átmenetileg szorulnak valamilyen gyógyászati segédeszközre.
Az elmúlt három évben mintegy száz gyógyászati segédeszköz kiskereskedelmi szaküzlet zárt be. Jelenleg megközelítőleg 400 ilyen üzlet van Magyarországon, melynek fele a csőd szélén áll szemben azzal a 2300 gyógyszertárral, melyek néhány gyógyászati segédeszköz termékfajtát szintén értékesítenek. Az áfacsökkentés enyhítene az amúgy is nehéz helyzetben lévő krónikus betegek és súlyos fogyatékossággal élők terhein, és segítene talpon maradni a hazai segédeszközgyártásban és forgalmazásban érintett több mint ezer kis- és középvállalkozásnak is.
1,5 milliárdot spórolhatna az állam
A 98 százalékos támogatottsági kategóriába eső eszközök esetében a FESZ számításai szerint 1,5 milliárd forint megtakarítás keletkezne a gyógyászati segédeszköz-kasszában, miközben az államnak megközelítőleg 20 millió forint bevételről kellene lemondania a betegek térítési díjának csökkenése révén, így az állam és a betegek egyaránt jól járnának.
Ha például egy nettó százezer forint értékű végtagprotézist veszünk alapul, a jelenlegi, 27 százalékos áfával ennek ára 127 ezer forint lenne, melyből a 98 százalékos támogatás miatt 124 460 forintot az Országos Egészségpénztár (OEP) fizetne. Ötszázalékos áfával a protézis bruttó ára már 105 ezer forintra csökken, ebből az OEP-re eső rész 102 900 forint, ezáltal a támogatásból 21 560 forint megtakarítása keletkezne úgy, hogy a betegnek ez nem jár drágulással. Az áfacsökkentéssel az állam is jól járna, mivel a tb-támogatásra szánt keretet az állami költségvetésből különítik el, így az OEP által megtakarított összeggel nem a beteg rovására csökkenthető az állami támogatás mértéke, az áfa pedig az államkasszába vándorol vissza, így a kormánynak bevétele keletkezik.
Róka László, a Forgalmazók az Egészségügyért Szövetség (FESZ) elnökségének tagja úgy fogalmazott, „a kormány egyik zsebéből a másik zsebébe rakná a pénzt”. A legegyszerűbb persze az lenne, ha ezeken a termékeken 0 százalékos áfát állapítanának meg, ez azonban uniós jogba ütközik – olvasható a FESZ tanulmányában. Ebbe a körbe tartoznak a végtagprotézisek, a súlyos mozgássérültek egyedi gyártású ortézisei, a gyermek-inzulinpumpák és -hallókészülékek, a sztóma ellátás eszközei, a különböző szondák és katéterek, és a fehér támbotok is.
A FESZ a 98 százalékos támogatáson kívül eső gyógyászati segédeszközökre, így például a sorozatgyártott ortézisekre, protézisekre és ortopéd cipőkre 18 százalékos áfát javasolt a betegek terheinek és a mikro- és kisvállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében, azonban Róka szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium erről hallani sem akar, ez ugyanis 650 milliós mínuszt jelentene az egészségügyi alapnak. Bár az egyeztetéseken úgy tűnt, hogy a 98 százalékos támogatású eszközök általános forgalmi adójának csökkentését a kormány is támogatja, az áfatörvény múlt keddi módosításából mégis kimaradt az erre vonatkozó passzus.
Róka László szerint a döntés azért lenne indokolt, mert ha az általános forgalmi adót lecsökkentik, akkor kevesebb pénzt kell elvonni a költségvetésből, mivel a gyógyászati segédeszközök 98 százalékos egészségpénztári támogatást élveznek. Ha az áfával nem tud spórolni a kormány, akkor a támogatás mértékét fogja lecsökkenteni, Róka szerint utóbbit nagyon meg fogják érezni a betegek, mivel a jelenlegi áraknak nagyjából a kétszeresét kellene fizetni. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Országos Egészségpénztár adataiból az derül ki, hogy a támogatás egyharmadát, egyes termékcsoportok esetében akár 60 százalékát a többszörösen hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű, közgyógyellátásra jogosultak veszik igénybe.
Egyeztetnek az ügyben
Hegedűs szerint az államtitkárság egyetértéssel fogadta javaslataikat, állítása szerint konszenzus is született az ügyben. Róka László szerint az Emmi már elküldte a javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter döntésére várnak az ügyben, az Emberi Erőforrás Minisztériumban nem tudnak az áfacsökkentésre vonatkozó előterjesztésről, azt azonban merősítették, hogy egyeztetések folytak az ügyben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette, hogy több egyeztetésen is részt vettek, azonban azt írták, mivel az áfakulcs csökkentése a költségvetési egyenlegre is hatással van, a végleges döntést a költségvetési tárgyalások során hozzák majd meg. Ezzel indokolható, hogy a múlt hét csütörtöki áfatörvény módosítójába nem került bele a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó csökkentés.
