Az LMP nem a börtönnel fenyegetne a Btk-ban
Az LMP a szabadságvesztések helyett a pénzbüntetésre és a közmunkára helyezné a hangsúlyt a büntető törvénykönyvhöz benyújtott módosító javaslataiban.
Az LMP több mint nyolcvan módosító javaslatot nyújt be az új büntető törvénykönyvre vonatkozó javaslathoz (Btk.), amelyekkel azt akarják elérni, hogy a szabadságvesztések helyett a pénzbüntetésekre és a közmunkára helyezzék a hangsúlyt a büntetőpolitikában. Dorosz Dávid csütörtöki, parlamenti sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer az elmúlt ötven évben szabadságvesztés-központú volt, amin mindenképpen változtatni akarnak. Mint mondta, egyfelől a rabok fejenként napi 8500 forintjába kerülnek az államnak, másfelől pedig a visszaesési mutatók is azt igazolják, hogy a börtönbüntetés a legtöbb esetben nem vezet eredményre. "Ma hazánkban túl sokakat, túl drágán és túl kevés eredménnyel tartunk fogva" - összegezte véleményét.
Az ellenzéki politikus szerint az új Btk. készítése során a Fidesz továbbra is csak és kizárólag a szabadságvesztésben gondolkozik. Emellett - tette hozzá - be akarnak vezetni egy rövid távú, maximum kilencven napig tartó szabadságvesztést, az elzárást is. A képviselő elmondta: javaslataikkal törölnék az elzárás intézményét, és erősítenék a pénz-, illetve munkabüntetéseket. Szavai szerint aki megszegi a szabályokat, az vagy fizessen a közös kasszába, vagy dolgozza le a bűnét. Ennek érdekében 200 ezerről 400 ezer forintra emelnék a pénzbüntetés napi tételeinek maximumát, ami által a kiszabható legnagyobb pénzbüntetés teljes összege a jelenlegi körülbelül százmillióról 216 millióra emelkedne.
A hivatali visszaélések esetében megfordítanák a bizonyítási vélelmet; ha valaki a rábízott idegen vagyonnal bűncselekményt követ el, akkor neki kellene bizonyítania, hogy a hivatali ideje alatt szerzett vagyonát törvényesen szerezte. Hangsúlyozta, hogy az összes, a büntetésekből befolyt összeget az áldozatvédelemre fordítanák. Végül kitért arra, hogy a munka szerepét is növelnék a büntetés-végrehajtásban, ezért a közmunka maximumát 312-ről 420 órára emelnék, miközben lehetővé tennék, hogy a bíróságok a jelenleginél több bűncselekmény esetében szabhassák ki ezt a büntetési formát.