A miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének írt, az MTI-nek pénteken eljuttatott levelében hangsúlyozza, hogy egyetértenek azzal, hogy az állatállomány növelésének célja és a birtokszempontok egyszerre nehezen érvényesíthetőek, "nekünk ezt a nehéz feladatot kell megoldanunk".

Lovas Rezsőnek, a kör elnökének címzett levelében Orbán Viktor hangsúlyozza, hogy a kereszténydemokrata-polgári politikai világ mindig is nagyra értékelte a kör munkáját. Nagyra értékelte azt a segítséget, amit a választást megelőző nehéz ellenzéki években kaphatott. "Az Önök által készített Szent István-terv meggyőződésem szerint a később megírandó politikatörténeti munkákban kiemelt helyen szerepel majd" - fogalmazott a miniszterelnök.

Mint írja, a közvélemény érdeklődésére tekintettel megvizsgáltatta a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatait. Megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsősorban kis- és középbirtokosoknak jutottak. Megállapítható továbbá, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amely a pályázati versenyből kizárta a bérletidíj-versenyt, mert az a tőkefölénnyel rendelkezőknek nyitott volna teret.

"A kemény és egyértelmű kritérium kizárása azonban magával hozta - ahogy Önök fogalmaznak - a puhább, vagyis a szakmai kritériumok térnyerését. Tekintettel a kereszténydemokrata-polgári kormány által támogatni kívánt kis- és középbirtokos réteg tőkeszegény helyzetére, hacsak bevethető javaslatot nem kapunk, nem tudunk változtatni a bírálati szempontokon és módszereken. Minden tiszteletünk mellett engedjék meg, hogy vitatkozzunk azzal az állítással, miszerint az állattartás megkövetelése a tőkeerős birtokosoknak adna előnyt. Ugyanis mindenki számára elérhetővé tettük azokat a pénzügyi hitelkonstrukciókat, amelyek a mezőgazdasággal foglalkozók számára lehetővé teszik az állatállomány beállítását" - fogalmaz a miniszterelnök.

Orbán Viktor arra kérte a Professzorok Batthyány Körét, hogy vegyen részt a hamarosan elkészülő új földtörvény társadalmi vitájában, amely törvénytől azt remélik, hogy a XXI. századi Magyarország birtokpolitikájának biztos alapjait veti meg.

A Professzorok Batthyány Köre csütörtöki közleményében a családi gazdaságok fejlődése mellett állt ki, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén meghirdetett földterületek zöme nagybirtokosoknak, nem pedig helyben lakó gazdáknak jutott. A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik egészségesen, ha a családi gazdaságok is fejlődésnek indulnak, ezek teszik ugyanis leginkább lehetővé a táj sajátságainak megfelelő, környezetkímélő gazdálkodást, és használják ki a legjobban a falusi munkaerőt, valamint az EU-tól kapott támogatást - szögezi le a közleményben a szervezet.

Szerintük ezt a megállapítást támasztja alá a 2005-ben megjelent Szent István-terv, ezt tükrözi a kormányprogram és a földről szóló, 2010-ben született két törvény is. A Professzorok Batthyány Köre arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai agrármodell és gyakorlat alapját is a gazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják. Mint írják, ezek az elvek a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén válhatnak gyakorlattá, ugyanakkor a 2011-ben meghirdetett pályázat 2012-ben megszületett eredménye "rácáfol a várt eredményre". Felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek. Mint írják, a helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett, az állattartás megkövetelése pedig ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt.

A Professzorok Batthyány Köre szerint a "nemzeti közép kormánya" azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak.