Az ügy előzménye, hogy Nyíregyházán 2007-ben az akkor még szocialista vezetésű képviselő-testület bezáratta a város cigány iskoláját. Nem önként tette, hanem mert belátta, hogy ha az alapítvány beperli az egyenlő bánásmód megsértése miatt a szegregált iskolát fenntartó önkormányzatot, a pert jó eséllyel megnyeri - teszi hozzá. 

A gyerekeket és a Huszár-telepi iskolában tanítókat a város többi iskolájában helyezték el. A cikk szerint az érintett iskolákat, pedagógusokat, gyerekeket és szülőket nem készítették fel a változásra, ami sok konfliktust okozott. 

A választások után az új, fideszes önkormányzat átadta a görög katolikus egyháznak a bezárt cigány iskola fenntartói jogát. Az újranyitásról szóló döntést májusban hozta az önkormányzat. A CFCF és a Roma Oktatási Alap azonnal tiltakozott.

Balogh Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár márciusban azt nyilatkozta, hogy a hajdúdorogi Egyházmegye "a Huszár-telepen működő általános iskola átvételével integrációs programot kezdett el", amelyhez a kormányzat a szükséges anyagi forrásokat is biztosítja - ismerteti a lap.

Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója a Népszabadsággal közölte: nemcsak az önkormányzatot, hanem a görög katolikusokat is beperelték, és nem kizárt, hogy az alperesek sora tovább bővül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM). Az első tárgyalási napot ma tartják. 

A CFCF szerint - az alapítvány eddig nyolc esetet vitt sikerre, négyet a Legfelső Bíróság döntött el jogerősen, egy esetben peren kívüli egyezség született - a nyíregyházi ügyben a Huszár-telepi iskola fenntartója a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nevéhez köthető köznevelési törvényt is megszegi.

A jogszabályból ugyanis - nem utolsósorban Lázár János és Pokorni Zoltán nyomására - kikerült a felzárkóztató osztályok indításának lehetősége. Tehát szegregáló iskolát nem lehet a felzárkóztatás jelszavával újranyitni - írja a Népszabadság.