A nagy ágazati törvényekkel kapcsolatban a viták lezárultak abban az értelemben, hogy a parlamenti döntés stratégiai irányokat kijelölt - mondta Pokorni Zoltán a Népszabadságnak adott interjújában.

"Ezekkel az irányokkal nem minden esetben tudok azonosulni, de most az a feladat, hogy ezek legalább működőképes konstrukciók legyenek. Jó példa erre az a nagy állami fenntartó struktúra, ami az önkormányzatoktól átveszi az oktatásirányítási feladatokat" - mondta a Fidesz elnökségi tagja, volt oktatásügyi miniszter. "Az oktatás bonyolult, napi döntéseket igénylő rendszer, amelyet nagyon nehéz központosítottan irányítani. Nem véletlen, hogy Európában Görögország és Portugália kivételével föl is adták, évtizedekkel ezelőtt" - tette hozzá.

"Ismerjük azt az elvet, amely szerint az a jó, ha minél közelebb kerülnek a döntések a probléma keletkezéséhez. Mi másik irányt veszünk, amit én nem tartok a legbölcsebbnek, de ha már ezt tesszük, akkor vegyük komolyan, mert az átalakítás eredményessége meghatározó lesz a magyar oktatás előttünk álló éveiben, és nem utolsó sorban ezen múlik a következő választás is, mert az oktatás ott lesz azon négy-öt kérdés között, amit az emberek föltesznek maguknak azt mérlegelve, hogy jól vagy rosszul alakította-e át a polgári kormány Magyarországot. Ehhez képest most még fontos alapkérdések tisztázatlanok, noha a rendszernek január elsejére üzemelnie kell" - mondta Pokorni.

A volt miniszter szerint az oktatás rengeteg konfliktussal jár, de azok a konfliktusok, amelyek egy igazgató kinevezése kapcsán eddig egy polgármestert találtak el, szerinte most egyből a kormányzatot érintik. "Ilyen konfliktusok mindig voltak és lesznek is. Nem mindegy azonban, hogy ezek helyi jellegűek, vagy országos üggyé dagadnak. Egy ilyen rendszernek ez a politikai ára: minden konfliktus azonnal a kormány szintjéig röppen. A kérdés arra vonatkozott, finomodik-e a rendszer. Végül is: igen. Tehát a valóság mégiscsak létezik, s örömmel látom, hogy a kormány képes önkorrekcióra" - tette hozzá.

A finanszírozási rendszerrel kapcsolatban Pokorni azt mondta, a gyerekek száma alapján állapítják meg, hány pedagógusstátuszt lehet létrehozni. "Például tizenegy vagy tizenöt gyerek után jöhet létre egy státusz" - mondta a lapnak, hozzátéve, hogy "ez még nem dőlt el, ez az előttünk lévő egyik nagy kérdés. Fölvethető az is, hogy differenciáljunk a feladat nehézsége alapján, mondjuk egy borsodi régióban kevesebb gyerek is elegendő legyen egy státusz létrehozására, mert ott több a hátrányos helyzetű gyerek.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e pedagógusi életpálya-modell, Pokorni azt mondani, "mindannyian azt szeretnénk, hogy legyen, és mindenkinek fájdalmas a Széll Kálmán-terv lebegtető mondata. A Fidesz-frakció világossá tette, hogy a munkaterhek újraszabályozását, a 32 órát, az iskolában töltött időt és az életpályamodellt egységben kell kezelni. Csak akkor lehessen új típusú munkaidő-szabályozás, ha van életpályamodell is" - tette hozzá.