2012. május. 05. 13:40 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. május. 05. 13:42 Itthon

Gyurcsány a leckekönyvével vág vissza a Hír TV-nek

Leckekönyvvel igazolta Gyurcsány Ferenc, hogy rendelkezett tanítási gyakorlattal, illetve megvan az abszolutóriuma is. A Hír TV azt állította, hogy ezek hiányában a Demokratikus Koalíció elnöke nem kaphatott volna diplomát.

A Hír televízió május 4-én sugárzott Célpont című műsorában az állította, hogy Gyurcsány Ferenc tanári diplomája megszerzését megelőzően nem vett részt gyakorlati tanításon, írja a Demokratikus Koalíció. "Ezzel szemben az igazság az, hogy a DK elnökének főiskolai leckekönyve egyértelműen bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc osztályozott tanítási gyakorlattal rendelkezett" - írha a párt, majd idéz a leckekönyvből: "Tanítási gyakorlat: biológia: jó (4), technika: jó (4)". A bejegyzés alatt keltezés, aláírás és hivatalos pecsét látható.

A Hír Tv riportjában az is elhangzik, hogy Gyurcsány Ferenc számára nem lehetett volna kiállítani az abszolutóriumot, mert nem vett részt a kötelező gyakorlaton. A leckekönyvben azonban az szerepel, hogy az  "(...) előírt tanulmányait bevégezte és az államvizsga letételéhez megszabott követelményeknek mindenben eleget tett".

Továbbá - magyarázza a Demokratikus Koalíció - a Hír Tv állítólagos tanúja név nélkül is kitakart arccal nyilatkozik a műsorban, és azt állítja, hogy Gyurcsány Ferenc azért nem vett részt a gyakorlaton, mert éppen akkor, vagyis 1984-ben lett KISZ-titkár. Az igazság ezzel szemben az a DK szerint, hogy Gyurcsány Ferenc már 1982 óta betöltötte ezt a tisztséget.

A Hír TV műsorában megszólalt a pécsi Meszesi Általános Iskola volt igazgatója. A Célpont szerint ebben az iskolában kellett volna elvégeznie Gyurcsánynak a tanítási gyakorlatot. A pedagógus azt mondta, hogy a volt kormányfő azért kért és kapott felmentést, mert akkoriban nyerte el főiskolai KISZ-titkári székét, és rengeteg dolga volt.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.