Áder János szerdán megválasztott köztársasági elnök halaszthatatlan új hivatali kötelezettségei miatt nem tud részt venni a közép-európai államfők jaltai csúcstalálkozóján - közölte a Külügyminisztérium sajtó főosztálya az MTI megkeresésére pénteken.
A köztársasági elnöki posztra szerdán megválasztott Áder János május 10-én lép hivatalba. Új hivatali kötelezettségeivel magyarázza a külügyi tárca, hogy az államfő nem vesz részt az Ukrajnában rendezett jaltai csúcstalálkozón.
A külügyminisztérium szerint a közép-európai elnökök XVIII. találkozójára - amelyet az ukrajnai Jaltában rendeznek meg május 11-12-én - korábban Schmitt Pál volt államfő kapott meghívást. A rendszeresen megtartott eseményen Magyarország "hagyományosan képviselteti magát", ahogyan az a legutóbb tanácskozáson, tavaly Varsóban is történt - hangsúlyozták.
Kitértek arra is, hogy a felkészülés az október 28-án esedékes ukrajnai parlamenti választásra meghatározó az ország belpolitikai folyamatai alakulásának szempontjából. Mint írták, a tapasztalt kedvezőtlen tendenciák több esetben is "jogos kritikát váltottak ki" Ukrajna nemzetközi, mindenekelőtt európai partnereitől. Az eddigi felhívások ellenére nem látható komoly előrelépés a kritikus területeken - tették hozzá -, mint például az emberi jogok és az igazságszolgáltatás, beleértve a Julija Timosenko volt kormányfő és más ellenzéki politikusok elleni, "a szelektív ítélkezés feltételezését megerősítő" eljárásokat.
A tárca szerint a társulási megállapodáshoz kötődő kötelezettségek, mindenekelőtt a jogharmonizáció, teljesítésének elmulasztása komoly aggályokat vet fel. Hozzátették, az elvárt teljesítmény felmutatása elengedhetetlen feltétele az EU és Ukrajna kapcsolatai fejlődésének.
Julija Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték hivatalával való visszaélés miatt. A politikus jelenleg - rossz egészségi állapota ellenére - egy harkivi börtön foglya. Ügyvédje szerint a napokban bántalmazták őt, amikor akarata ellenére kórházba szállították, de az ukrán illetékesek ezt cáfolták. Az ügy miatt eddig tíz európai - mások mellett a német, az osztrák, a cseh, az olasz, a szlovén, a román és a horvát - államfő jelezte, hogy nem vesz részt a jaltai csúcstalálkozón, és több vezető politikus lemondta részvételét a júniusi közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa-bajnokságon is.
A szakértő szerint nem hoz eredményt a bojkott
Deák András Oroszország-szakértő szerint "eddig sem hozott sok eredményt", és önmagában nem is mozdíthatja elő hatékonyan a bebörtönzött Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ügyét az, hogy több európai politikus bojkottálja a júniusi közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa-bajnokságot és a jaltai elnöki csúcsot.
A szakértő úgy nyilatkozott, valószínűtlen, hogy a bojkott felülírhatja a belpolitikai küzdelmeket az országban, ahol ősszel parlamenti választásokat rendeznek. A bojkott nem hozhat stratégiai áttörést, hiszen csak szimbolikus jelentőségű, legfeljebb taktikai lépésekre, gesztusokra késztetheti Viktor Janukovics ukrán elnököt, például ígéretet tehet arra, hogy kedvezőbb körülmények között helyezik el a tavaly bebörtönzött politikust - vélekedett. Hozzátette: Ukrajna hagyományosan tart a teljes elszigetelődéstől, és mind az EU-val, mind pedig Oroszországgal kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik, azonban ettől még ez a nyomásgyakorlás nem hozhat lényegi változásokat.
