Az alapvető jogok biztosa elmondta, hogy az ombudsmani tevékenység során korrigálni kell a jogalkotás és jogalkalmazás túlzottan rendészeti típusú hozzáállását.

Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek igazgatója a Fűtött utca program kapcsán arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzatnak és a Belügyminisztériumnak az volt a szándéka, hogy a közterületi állapotokat megváltoztassák, "a rendet helyreállítsák".

A "közterületi rend helyreállításához" elegendő számú, a hajléktalanok számára fenntartott férőhely kell - mondta. Közölte, hogy a programnak köszönhetően ez idáig 641 férőhellyel több áll rendelkezésre, mint korábban, és folyamatban van további 332 hely létesítése; most úgy látszik, hogy ez elegendő lesz. Úgy véli, figyelembe kell venni azt is, hogy nem tudni, hányan lesznek hajlandók beköltözni a szállásokra, és nem lehet azt sem megbecsülni, hogyan alakul a közterületen a hatósági eszközök alkalmazása.

Pelle József szólt arról, hogy a december 23-án megnyitott, 66 férőhelyes Váci úti szálló harminc nap alatt telt meg. Az első héten beköltözők fele jelenleg is ott lakik - jegyezte meg. A január 31-án megnyitott Aszódi úti szálló egy hét alatt telt meg, 252 embert vette igénybe. Jelenleg 155 ember jelenleg is ott lakik.

Mint mondta, voltak kezdeti félelmeik a programtól, részben a Belügyminisztérium és a rendőrség sajtónyilatkozatai miatt. Példaként említette, hogy a kezdetben felvetődött a "félig zárt" intézmények létrehozása, de ez időközben elhalt. Tartottak attól is, hogy kemény rendőri fellépés következik majd, de ez sem történt meg - mondta Pelle József.

Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a tavaly októberi zuglói "kunyhóbontásról" beszélt. Elmondta, az ügyben kártérítési pert indítottak a kerületi önkormányzat ellen. Az elsőrendű felperes 12 éve lakott a területen egy általa épített kunyhóban, és a bontásban mindene odaveszett.

Muhi Erika szerint a bontás károsultjaival szemben semmiféle jogilag szabályozott eljárást nem folytatott le az önkormányzat, és ezért sérült az egyenlő bánásmódhoz való joguk.

Kalmár Tamás alezredes, a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának a vezetője elmondta, hogy 2011. október 1. és 2012. március 31. között 14 hajléktalan halt meg Budapesten közterületen, ám „nem csak kihűlés miatt” – fogalmazott.

Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosa azt mondta, hogy 2011. szeptember 1. és 2012. április 1. között 214 beteget szállítottak hozzájuk hipotermia miatt, és 61 haláleset történt, az elhunyt betegek 75 százaléka hajléktalan, 25 százaléka pedig lakásból beszállított idős ember volt. Az orvos szavai azt jelentik, 45 vagy 46 hajléktalan kihűlés miatt haláláról tudnak a kórházban. Zacher megjegyezte azt is: az előző téli idényhez képest tíz százalékkal több volt a beteg, és öt százalékkal több a haláleset.

Ezzel szemben az Index rámutatott, Tarlós István főpolgármester egy korábbi sajtótájékoztatón összesen egy kihűlt hajléktalanról beszélt, a műhelybeszáélgetésen elhangzot adatok azonban ennek ellentmondtak.

A válság veszteseivel foglalkozó ombudsmani projekt központi témája annak a jelenségnek a vizsgálata, hogy a pénzügyi-gazdasági válság súlyos társadalmi feszültségekhez vezet, az állam pedig, miközben forrásainak elapadása miatt egyre több területről kivonul - például az oktatásban, a szociálpolitikában és az egészségügyben -, ezzel párhuzamosan a társadalmi válságjelenségekre a kriminalizálás, a zéró tolerancia eszközeivel válaszol. A társadalomban megjelenik a bűnbakképzés, a kirekesztés, és végeredményben a kiszolgáltatottak, kisebbségi csoportok a közösség szolidaritása és az állam támogatása helyett megbélyegzésre és büntetésre számíthatnak - olvasható az ombudsmani hivatal háttéranyagaiban.