Két hét múlva választhatják meg Schmitt Pál utódját
Várhatóan az április 23-án kezdődő parlamenti héten választanak új köztársasági elnököt - derült ki a házbizottság csütörtöki ülésén, ahol szóba került a jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalása is. Ennek kapcsán a Jobbik azt közölte, hogy a jövőben szeretnének "jobban odafigyelni" arra, mikor, mi hangzik el.
Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a házbizottság ülésén Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnöke arról tájékoztatta a frakciókat, hogy bár pontos időpontot nem tud közölni, de várhatóan az április 23-i héten lesz esedékes az államfőválasztás. Lezsák Sándor közölte: akkor határoz majd meg pontos időpontot a köztársasági elnök választására, ha a képviselőcsoportok a jelöléssel kapcsolatos előkészületeket megtették.
Altorjai Anita tájékoztatása szerint jövő héten kétnapos ülést tart Országgyűlés. Április 16-án, hétfőn napirend előtt a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából tartanak megemlékezést a képviselők. Hétfőn zárószavazásokra is sor kerül, többek között döntenek az új országgyűlési törvényjavaslatról és az ehhez kapcsolódó házszabály-módosításról, valamint a nemzetiségek napjáról szóló javaslatról és 2012. világörökség évéként történő megünnepléséről is. Emellett hétfőn a fogyasztóvédelmi törvény módosításának általános vitáját is megkezdik.
A keddi ülésnapon tartják meg az LMP-frakciója által kezdeményezett politikai vitanapot "a feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt 20 év morális adósságai" címmel, ötórás időkeretben. Ezt követően még egy napirendi pontot tárgyal meg az Országgyűlés, a járások kialakításáról szóló javaslatot. A házbizottsági ülésen a kormány képviselője bejelentette, hogy még ezen a héten várhatóan három törvényjavaslatot nyújtanak be, a szakképzéssel, a levéltári törvény módosításával és a roma integrációval kapcsolatban.
Az ülésen az LMP kezdeményezésére szó volt Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt kedden elmondott napirend utáni felszólalásról is, amelyben a politikus a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószavát, a tiszaeszlári vérvádat idézte fel, és azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni.
A házbizottságon Lezsák Sándor arról tájékoztatta a frakciókat, hogy levélben válaszolt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének házelnökhöz intézett levelére, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogi bizottság az üggyel kapcsolatban állásfoglalást tett közzé. Lezsák Sándor utalt arra is, hogy ügyészi vizsgálat indult az ügyben, valamint a kormány álláspontja is elhangzott, Orbán Viktor miniszterelnök tolmácsolásában.
A házbizottság ülésén a Jobbik részéről Balczó Zoltán az Országgyűlés alelnöke és Farkas Gergely frakcióigazgató vett részt. Farkas Gergely az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a Jobbik frakcióelnöksége értékelte a helyzetet és levonta a konzekvenciákat. A párt a jövőben "jobban odafigyel arra, hogy mi hangzik el és mikor hangzik el" - fogalmazott Farkas Gergely.