A Jobbik képviselője, Bertha Szilvia arról érdeklődött, hogy "Következmények nélkül lehet lopni az állami pénzeket, tönkretenni emberi életeket, ha megfelelő kormányzati kapcsolatokkal bír egy cég?". A Tolnai Gemenc Volán kiszervezésének ügye jó példa arra, hogy miként mennek az országban a dolog. A cég a dolgozóktól levonta ugyan a járulékokat, de valójában az összegeket nem utalták el. A dolgozók nem vették fel a munkát, mert veszélyesnek ítélték meg a munkakörülményeket. A gondokat jelezték ugyan, de senki nem foglalkozott velük. Fónagy János államtitkár szerint az utóbbi időben minden rendben volt, amit jelez az is, hogy az utasoktól nem érkezett panasz. Bertha Szilvia ezt azért tartotta furcsának, mert nemrég egy közúti ellenőrzés során olyan veszélyesnek találta a rendőr az abroncsok állapotát, hogy nem engedte tovább a járművet.

Miért nem valódi megoldások kidolgozására kéri fel minisztereit a kormányfő? - kérdezte Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője. A jelek szerint a kormány a segélyek utalvánnyal történő helyettesítésén gondolkodik. Hogy lehet, hogy ez a szakma megkérdezése nélkül történik? Hol vannak a boltok, ahol az utalványokat beválthatnák? Ugye nem a Fidesz érdekköreinek kedvezve rendezik át a piacot? Navracsics Tibor válaszában elmondta, nincs még döntés, egyelőre csak az előnyöket és a hátrányokat mérlegelik, ezt követően kezdődhet meg a kivitelezés. "Furcsa, hogy egy párt azt kéri számon, hogy előzetes hatástanulmány után akarnak dönteni. Szél Bernadett megköszönte a miniszter válaszát és kérte, más kérdésekben is hasonlóan járjanak el.

Tóbiás József az MSZP frakcióvezető-helyettese jelezte, mint volt iskolaigazgatót kérdezné meg Hoffmann Rózsa államtitkártól, hogy a szigetszentmiklósi ügyhöz mit szól. A szülök és a tanárok tiltakozása ellenére olyan ember irányítja az intézményt, akinek vezetői tapasztalatai nincsenek, csak fideszes kapcsolatai. Ennyire nem számít a szülők akarata? A politika irányába viszi el az iskolát, amit nem lehet megtenni. Az államtitkár elmondta, hogy iskolaigazgatóként és egyetemi oktatóként is mindig az volt a véleménye, hogy az igazgató megválasztása nem lehet egy demokratikus szavazás eredménye. Összetettebb ennél a helyzet. A konszolidációs törvény szerint a megyei fenntartású intézmények esetében új igazgatói pályázatokat kellett kiírni. 191 intézményből 76 helyen lehetett igazgatót megbízni. A szigetszentmiklósi eset az egyetlen, amely felháborodást váltott ki. Tóbiás József hangsúlyozta, hogy látszik, a törvénnyel elvették az intézmények önrendelkezési jogát, illetve hogy ez szándékosan történt így.

Hegedűs Lórántné (Jobbik) arról érdeklődött, hogy Carlo Benetton zsebszerződésekkel használ földeket. Az ügyben az NBH is nyomozott, ezt tudja Budai Gyula államtitkár is. A zsebszerződés ellen tüntetőket zaklatják a cég részéről. "A jogtalan bitorlóknak kívül tágasabb." Ezzel az üggyel, amikor ön elé került, semmi sem történt elévülésre hivatkozva. Budai Gyula azt közölte, hogy a zsebszerződésekkel foglalkozó bizottság a héten ül össze először. "Mindent megteszünk a magyar termőföld megvédéséért" - ígérte az államtitkár, de ezt a választ Hegedűs Lórántné nem tartotta érdemi reagálásnak. A bizottság munkáját pedig komolytalannak mondta a jobbikos képviselő.

Két szocialista képviselő, Gőgös Zoltán és Harangozó Gábor amiatt tett fel kérdést, hogy több ezer állat maradt legelő nélkül. Legelő nélkül az állatokat le kell vágni. Budai Gyula államtitkár válaszában leszögezte, hogy 41 nyertes pályázót hirdettek ki, a szocialisták két vesztes nevében emeltek szót. "A pályázat kiírásai egyértelműek, ha úgy gondolja a képviselő úr, hogy nem volt minden rendben, akkor azt jelezze a megfelelő helyen. Harangozó Gábor szerint ez az arrogancia az, ami miatt a földbérletek ügyében áll a balhé, mert nem a helyben lakók kapták meg a földeket.

Az MSZP-s Nemény András továbbra is a fejlesztési minisztert keresi, Fónagy Jánostól nem fogadta el a választ.

Ágh Péter fideszes képviselő azzal fordult Pintér Sándorhoz, hogy határozottan, a jog minden szigorával lépjenek fel a kiszolgáltatott emberek gátlástalan kizsákmányolásával szemben. A szorult helyzetben lévők hitelt nem kaphatnak, amit kihasználnak a bűnözők, és igyekszenek ezeket az embereket maradék vagyonuktól megfosztani. A Büntető törvénykönyv módosítása során milyen lépéseket tettek a bűnüldöző szervek az uzsorások ellen? - kérdezte Ágh Péter. A belügyminiszter válaszában megerősítette, hogy a legrászorultabbakat használják ki az uzsorások. A bizonyítás és a felderítés nehéz volt. Ennek a bűncselekménynek a visszaszorítására jött létre az uzsorások elleni törvény. Így 2011-től 403 eljárás kezdődött főleg Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Bihar megyében.

Karácsony Gergely is Orbán Viktortól szeretett volna kérdezni, mégpedig azt: Vannak-e oligarchiák a nemzeti együttműködés rendszerében?. Mivel a kormányfő nincs jelen, ezért az LMP-s képviselő megvárja őt, majd hozzátette, mivel ezt csak tőle, vagy Nyerges Zsolttól és Simicska Lajostól tudná megkérdezni.

Az LMP-s Scheiring Gábor is megvárja Orbán Viktort egy, a cégfelszámolásokról szóló kérdéssel.

Dúró Dóra jobbikos képviselő a Magyar Nemzetben megjelent kiszivárgott dokumentumra hivatkozva arról beszélt, hogy több egyetemet összevonna a kormány, illetve csökkentenék az állami támogatást.

Hoffmann Rózsa a húsvétra hivatkozva azt mondta, nem olvasta az említett cikket. Az oktatási államtitkár ugyanakkor elmondta, hogy nemcsak uniós pénzekből, hanem másból is finanszírozzák a felsőoktatást.

Az összevonásokról szólva azt mondta, nincs egyértelmű összevonási szándék. Mint mondta, folynak azok az egyeztetések, ahol az egyetemek teszik meg az intézmények racionalizálására vonatkozó javaslataikat.