Lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Schmitt Pál. Az államfő - akit múlt csütörtökön fosztott meg a Semmelweis Egyetem szenátusa kisdoktori címétől - napirend előtt szólalt fel a parlamentben, miután egyeztetett Orbán Viktor kormányfővel. Schmitt azt mondta, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, és mivel úgy érzi, jelenlegi személyes ügye inkább megosztja a nemzetet, ezért lemond.
Lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Schmitt Pál, aki az elmúlt napokban adott interjúiban még azt hangoztatta: küzdeni fog, és PhD-dolgozatba kezd, hogy bizonyítson.
Schmitt Pál parlamenti felszólalásában azt mondta, hogy szerinte megdöbbentő és elszomorító méltánytalanság történik vele, a leleplező cikksorozat szerinte "egy internetes portál titokzatos bloggerének" munkája. Az államfő arról beszélt, hogy szerinte sikerült félrevezetni a közvéleményt, miközben az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Szerinte egyszerűen nem szóltak neki opponensei, ezért nem tüntette fel mindenütt a hivatkozásokat doktori disszertációjában. Újból elmondta, hogy PhD-fokozatot kíván szerezni. További részleteket a parlamenti beszédről itt olvashat.
Schmitt Pálnak írásban kell benyújtania lemondását, a határozatot pedig az Országgyűlásnek kell elfogadnia. A törvény szerint lemondása után 15 napig tölti be a posztot, az új elnök megválasztásáig Kövér László látja el az államfői feladatokat.
A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel, majd hétfőn a Fidesz frakcióülése előtt is. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.
