Teljesen új államfői szerepkört alakított ki Schmitt Pál. Míg elődei gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt minden eléje kerülő törvényt aláírt.
Éppen egy éve volt hivatalban Schmitt Pál, amikor alkotmányjogászok azt fejtegették: a köztársasági elnök éppen olyan, amilyennek a kormánypárt megálmodta. „Ahhoz képest, hogy az elnöki programja egyik fontos elemeként említette, hogy őrködjön az állam demokratikus berendezkedése felett, nem tudok egyetlen olyan lépéséről sem, amikor ezt tette volna, pedig lett volna alkalom rá” - ezt mondta a hvg.hu-nak az egyéves évforduló alkalmából Szikinger István alkotmányjogász. Ő azt mondta: szemben például Göncz Árpáddal vagy Mádl Ferenccel (ahol szintén egyértelmű volt a politikia szimpátia), Schmitt Pál még csak nem is törekedett arra, hogy semleges maradjon.
"Megszüntette a köztársasági elnök intézményét"
Teljesen új államfői szerepkört alakított ki Schmitt Pál. Míg elődei – különösen Sólyom László – gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt gyakorlatilag minden eléje kerülő törvényt aláírt. Schmitt nem rejtette véka alá, hogy együtt fog működni a kormánnyal, ez volt az oka annak, hogy a miniszterelnök ragaszkodott személyéhez, és kemény harcokat is vállalt saját pártján belül azért, hogy Schmitt Pál lehessen a köztársasági elnök. Pedig például Kövér László a Heti Válasznak 2010. július végén adott interjújában elismerte, házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt ellen a Fidesz elnökségében.
Hogy mennyire érte meg Orbánnak, mutatják a számok: míg Sólyom László mandátumának első évében 3 politikai és 2 alkotmányossági vétót emelt – öt év alatt ez a szám 31-re és 17-re emelkedett, Schmitt Pál gyakorlatilag mindent aláírt. A Corvinus Egyetem adjunktusa, Szentpéteri Nagy Richard az egyéves évforduló alkalmából készített összeállításunkban egyenesen úgy látta: „Schmitt Pál megszüntette a köztársasági elnök intézményét Magyarországon. Az elnöknek tényezőnek kell lennie. Valamilyen önálló szereppel mindenképpen bírnia kell, hiszen mégiscsak a három hatalmi ág fölött áll. Nem azt mondom, hogy nincs egy csomó protokolláris feladata, nincsenek automatizmusok a tisztségéből adódóan. Egy minisztert, államtitkárt, akit a kormányfő kért fel, természetes, hogy mérlegelés nélkül nevez ki. De a törvényalkotási folyamatban mégiscsak egy szűrő szerepét kell betöltenie, vagyis az nem válhat automatizmussá, hogy aláírja az elfogadott jogszabályokat.”
Többen is hasonlóan gondolkodtak: „Schmitt semmilyen szerepet nem játszott az elmúlt egy évben” - fogalmazott Lövétei István, az ELTE adjunktusa. De a Méltányosság Politikai Elemző központ szerint is politikailag értékelhetetlen volt Schmitt Pál teljesítménye. „Nem az a baj, hogy vannak nevetséges bakik, hanem hogy egyszerűen nem releváns semmilyen módon, amit tesz” - érvelt a központ munkatársa.
A plágiumbotrány
Schmitt Pál második évét teljesen beárnyékolta a plágiumbotrány. A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel.
