Hoffmannék nem minősítik Schmitt doktoriját, de tiszta munkát várnak el
Az oktatási államtitkárság fenntartja a diplomamunkákról korábban kiadott nyilatkozatot
Az oktatási államtitkárság fenntartja tavaly őszi nyilatkozatát a diplomamunkákról, és álláspontját, hogy tiszta munkákat kell beadni - mondta Hoffmann Rózsa újságírói kérdésre pénteken Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: változatlanul az a véleményük, hogy tiszta munkákat kell beadni. Annak megítélése, hogy az államfő kisdoktorija milyen, nem rá tartozik - mondta a véleményét firtató kérdésre Hoffmann Rózsa. Hozzátette: a kérdésben "kormányzati szervek" már nyilatkoztak, nem kívánja ezt megismételni.
Az oktatási államtitkárság tavaly szeptember 22-én arra kérte a felsőoktatási intézmények rektorait és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), tájékoztassák a hallgatókat arról, hogy a hatályos felsőoktatási törvény egyértelműen kimondja: a záróvizsga részét képező szakdolgozat az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek ellenőrzésének egyik formája, amelyhez a jogszabály - szakonként eltérő mértékben - kreditértéket is rendel.
A Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este az egyetem médiaoldalán közzétette azt a határozatot, amellyel a nap folyamán Schmitt Pál államfőt megfosztotta az 1992-ben megszerzett kisdoktori címétől. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora a szenátusi ülést követően tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 33 igen és 4 nem szavazattal döntöttek az államfő doktori címének visszavonása mellett.
A dokumentum szerint Schmitt Pál mint egykori pályázó úgynevezett kisdoktori dolgozata nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített értekezés szakmai-etikai kritériumainak nem felelt meg, ezért dr. Schmitt Pál egyetemi tudományos fokozatát (dr. univ. címét) a Semmelweis Egyetem Szenátusa visszavonja.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először : az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája. A hvg.hu az interjú után bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.
A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A bizottság megállapította, a doktori eljárás a részletezett hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. Mint írják, „a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.” A bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd ugyanakkor különvéleményt fűzött a jelentéshez, amelyben felvetette a doktori cím visszavételének lehetőségét.
