Praktizáló szakdolgozóként a teljes alapellátói kör, így a 6800 háziorvos is kimarad az egészségügyi béremelésből. Úgy tudjuk, a Magyar Rezidens Szövetség tagjai jelentős részben szintén nem részesülnek a plusz pénzből: ők ugyanis - vesztükre - az alapellátásban dolgoznak.
Furcsa helyzetek állhatnak elő az után, hogy a kormánynak és az egészségügyi szervezeteknek múlt héten sikerült megegyezniük a béremelések mértékéről. A bejelentések szerint azok a doktorok, akik bruttó 350 ezer forintnál nem keresnek többet, egységesen 65 820 forintos emelésre számíthatnak. Ezt a összeget legkorábban augusztusban kaphatják kézhez, és a plusz pénz januártól jár nekik. 350 ezer forint felett tízezer forintonként ötezerrel csökken az emelés mértéke, tehát azok, akik 450 ezer forint bruttó fizetést vagy ennél is többet kapnak, egységesen tízezer forintra számíthatnak.
Az "egységes" emelés mást jelent egy kezdő szakembernek és megint mást egy PhD-vel rendelkező professzornak. Eddig a kezdő orvosok bére bruttó 129 500 forint volt, náluk a közel 60 ezer forintos többlet 50 százalékos fizetésemelést jelent. Egy középkorú, ötven év körüli orvos, akinek fizetése eddig bruttó 230 ezer forint volt, a 66 ezres plusszal 28 százalékos fizetésemelést könyvelhet el. A közalkalmazotti bértábla plafonja eddig a 289 ezer forint volt, amit az egészségügyben egy nyugdíjkor előtt álló, PhD-vel rendelkező professzor kaphatott - nála ugyanez az emelés 23 százalékot jelent.
Ahogyan arról már korábban is írtunk: számos egészségügyi dolgozó, így a komplett alapellátás viszont kimarad ebből a juttatásból. Létezik viszont egy szűk réteg, nagyjából kétszáz fő, akik háziorvos-rezidensek, és így az egyetemük alkalmazásában állnak: ők képzésük idejére megkapják a 66 ezer forint pluszt, viszont amint önállóan, háziorvosként helyezkednek el praxisban, már vállalkozók lesznek, és nem jár nekik az emelés. Úgy tudjuk, a Magyar Rezidens Szövetség vezetőségéből többen is az alapellátásban dolgoznak, így például ők nem számíthatnak béremelésre.
A magyar háziorvosok abszurd helyzetéről beszélt a köztévében Komáromi Zoltán háziorvos is. Mint mondta, hiába szereti Szócska Miklós hangoztatni, hogy egy háziorvos havi egymillió forintot kap a praxisa után, ő egy kétezer fős praxisra valóban ennyit vesz fel, de ebből az összegből 400-450 ezer forint elmegy a rendelő működtetésére, a maradék 550 ezer forintból kell négy ember bérét kifizetni. Emiatt három másik munkahelyen dolgozik azért, hogy a keresetéből – sok kollégájához hasonlóan – finanszírozni tudja a praxis működését.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, feladatuk az volt, hogy ösztönözzék az államot egy új bértábla megalkotására, ez most sikerült. Az egyeztetés egyik eredménye, hogy egy önálló ágazati bértáblát sikerült kialakítani. Papp Magor szerint több intézményben az ügyeleti díjak is emelkednek, ugyanis március elsejétől hatályos az az új jogszabály, amely precízebbé teszi az önként vállalt túlmunka elszámolását és kifizetését. „Persze, van tudomásunk arról, hogy ezt egyes munkáltatók próbálják megúszni” - állítja Papp.
Nem jártak ilyen jól a nem orvos végzettségű, egyéb diplomás szakemberek: fizikusok, vegyészek, kémikusok, biológusok, pszichológusok. Ők egységesen bruttó 31 435 forintot kapnak. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők körében hatalmas az elégedetlenség, „ők nagyon diszkriminatívnak tartják a kormány intézkedését”.
A szakdolgozók (vigyázat, nem a diplomázók!) közül a legnagyobb emelésre a több mint negyven éve a pályán lévők számíthatnak, nekik 20 ezerrel forinttal jut több, mint kollégáiknak. De a többség erre természetesen nem számíthat. A legkisebb emelés körükben ezer és hatezer forint között mozog, bruttóban. A legtöbben nagyjából tízezer forintos emeléssel kalkulálhatnak. Balogh szerint eleve rossz volt a koncepció, hogy 17 ezer orvos és 68 ezer szakdolgozó között ugyanannyi pénzt osztanak ki. (Az orvosokra is 15 milliárd jutott, és ugyanennyit kaptak a szakdolgozók is.) A szakdolgozói kamara elnöke szerint ez a két réteg között csak mélyíti majd a problémákat, és „épp azokat nem becsülik meg, akikre az orvoshiány miatt már így is hatalmas teher hárult: a szakdolgozókat”.
A háziorvosok esetleges munkabeszüntetéséről Komáromi Zoltán háziorvos azt mondta az MTV-ben: munkajogi értelemben sztrájkolni nem tudnak, de áprilisban lesz egy kongresszus, ahol határoznak arról, hogy milyen nyomásgyakorló, munkalassító intézkedésekkel tudnak érvényt szerezni a követeléseiknek.
