Itthon MTI 2012. március. 23. 11:26

Kövér László ma Marokkóban építi a külkapcsolatokat

Az arab világgal való szorosabb kapcsolattartás jegyében folytatott hivatalos tárgyalásokat partnereivel Kövér László házelnök a Marokkói Királyságban.

A kedd óta tartó tárgyalások során találkozott többek közt Karim Gellabbal, a képviselőház (Madzslisz an-Nuab) elnökével és Mohamed Sejk Biadillah szenátusi (Madzslisz al-Musztasarin) elnökkel. Megbeszélést folytatott Abdeliláh Benkirán kormányfővel, Szaad ad-Din al-Oszmani külügy- illetve Nizar Baraka gazdasági- és pénzügyminiszterrel is. 

hvg.hu archív

A tárgyalások célja a parlamenti kapcsolatok ápolása mellett a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése volt. Az észak-afrikai ország hídfőállásként tekint országunkra Kelet-Európában. A kétoldalú megbeszéléseken marokkói részről felmerült annak az igénye, hogy a magyar demokratikus átalakulás tapasztalatait hasznosíthassák. 

Kövér László hivatalos programja során csütörtökön meglátogatta a több mint ezer éves egyetemet és könyvtárat Fez városában, ahol egykor Gerbert d’Aurillac folytatta tanulmányait, aki később II. Szilveszter pápaként küldött koronát Szent István részére. A rabati Királyi Könyvtárban Kövér Lászlót a fogadó fél megajándékozta Ibn Hajján középkori spanyolországi arab történetíró Al-Muktabisz nevű kéziratának digitális példányával. A XI. századból származó könyv az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék, amely a kalandozó magyarok 942-ben tett katalóniai portyájáról számolt be, a hét magyar vezér nevét is közölve.

A Marokkói Királyság egy kiszámítható külpolitikát követő országnak számít a kontinensen, mely szoros kapcsolatokat ápol az Európai Unióval. Az arab tavasz hatására belső reformokat fogadott el az ország: új alkotmány lépett életbe 2011. nyarán. Marokkó a harmadik legnagyobb afrikai kereskedelmi partnere Magyarországnak.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. április. 24. 20:00

Századfordulós bűnügyek – A postarablás, ami miatt 10 éven át röhögött mindenki a rendőrségen

1884 első napjaiban a pesti főposta épületének udvaráról eltűnt egy nagy értékű pénzesláda. Minden jel arra mutatott, hogy belső munkáról volt szó, a rendőrség mégis tehetetlen volt sokáig az ügyben, ami részben azért volt, mert a testület addigra használhatatlanná korrumpálódott, illetve azért, mert a bűnügy felderítéséhez szükséges szakértelemnek is híján volt. A népgúny hozzájárult viszont ahhoz, hogy a fővárosi rendőrség berkein belül komoly változás vette kezdetét, és létrejött egy európai összehasonlításban is az élvonalba pozicionálható testület. És menet közben a rablás tetteseit is kézre kerítette egy szemfüles detektív.