Itthon Kósa András 2012. március. 21. 11:46

"Mielőtt a szélsőjobbnak lesz kétharmada" - interjú az európai szélsőségekről

Kibeszéletlen problémák a bevándorlásról, a romák helyzetéről, a politikai elitek szűklátókörűsége – ezek mindenhol hozzájárultak az elmúlt években Európában a szélsőséges mozgalmak megerősödéséhez – mondta az európai szélsőjobbról átfogó jelentést készített Athena Intézet vezetője, Domina Kristóf a hvg.hu-nak.

hvg.hu: Önök átfogó elemzést jelentettek meg az európai szélsőjobboldali erőszakról. A mostani toulouse-i gyilkosság hova sorolható?

Domina Kristóf: Jelenleg ellentmondásos nyilatkozatok hangzanak el francia politikusoktól és eljáró vizsgálóbíróktól. Az elmúlt napokban elhangzottak alapján a merénylet beleillik a magyar roma sorozatgyilkosságok, Thomas Anders Breivik ámokfutása és a német neonáci csoportok által elkövetett gyilkosságok sorába. Azóta viszont felmerült az iszlám szélsőséges szál. Akármelyik állítás bizonyul végül igaznak, az elmúlt két nap egyértelművé tette, hogy Breivik és társai bizonyos mértékig sikerrel jártak: Európa fél a belföldi extrémizmustól.

hvg.hu: A jelentésükben kitérnek rá, hogy a támadások száma Európában csökken, de egyre brutálisabbak, egyre több a halálos kimenetelű közöttük. Ez miért van?

D. K.: A 90-es években lecsengett a hidegháborúhoz, a 68-as mozgalmakhoz köthető terror, a 2000-es évek elején volt egy kis nyugalmi periódus, majd először Kelet-Európában, majd Görögországban is megjelent az az erőszak, aminek a motivációi már egészen mások, mint a megelőző évtizedé. Görögországban a válság lehet az események mozgatórugója, de Norvégiában például ilyenről nem beszélhetünk, ott sem szociális gondok nincsenek, sem a bevándorlás nem okoz problémát. Franciaországban egyértelműen a bevándorlásra vezethetők vissza az elmúlt évek támadásai a zsidó temetők, zsinagógák ellen, de a francia politikai elit erre sosem reagált megfelelően, és a bevándorlás problémáját sem beszélték ki. Sőt, az elmúlt két hétben Nicolas Sarkozy a xenofóbia határát súroló retorikára váltott, éppen a félelmekre játszott rá, amit vissza is jeleztek neki a közvélemény-kutatások, mert nőtt a népszerűsége.

hvg.hu: Ez könnyen negatív spirált indíthat be.

D. K.: Igen, az Athena Intézet jelentésének éppen ez a fő mondanivalója. A kisebbik problémát jelentik ezek a nagyon erőszakos, látványos akciók, a nagyobbik gond, hogy amíg az extrémizmus nem éri el a politika ingerküszöbét, addig fel sem lépnek ellene, és addig ezek a szélsőséges csoportok uralják a közbeszédet is, azzal a retorikával, amilyet őt szeretnének. Elég megnézni a magyar közélet hangnemét, ahogy mindinkább jobbra, egyenesen a szélsőjobb felé tolódott el, jól megfigyelhető a Jobbik hatása az egész folyamatra. Vagyis ezek a csoportok olyan versenybe kényszerítik a politikát, amiből nem tud jól kijönni.

hvg.hu: De Németországról nem lehet azt mondani, hogy nem beszélik ki a problémákat. Mégis sokként érte a társadalmat a szélsőjobboldali indíttatású gyilkosságsorozat.

D. K.: Pont emiatt volt sokk, mert azt hitték, hogy ők már túl vannak ezen, feldolgozták a nácizmust, ami igaz is. De eközben a mainstream német politika nem vette észre, hogy nem tud új válaszokat adni új problémákra, és ugyanaz a jelenség visszajön az ablakon, amit kirúgtak az ajtón. 2010 őszén Angela Merkel kijelentette, hogy vége a multikultinak, arról beszélt Thilo Sarazzin nagy port kavart könyve nyomán, hogy „a migráns fiatalok egy részének erőszakra való hajlama nagy probléma, s erről nyíltan lehet beszélni anélkül, hogy tápot adnánk az idegenellenesség gyanújának”, de mindössze ennyi volt a válasza a bevándorlás kérdésére. Más kérdés, hogy a múltjuk miatt a németek eddig mentek el, nem addig, amíg Sarkozy, aki kitoloncoltatta a romákat, és ezt most mindenki másnak is beígérte. De a lényeg: Németországban sincs konstruktív vita a bevándorlásról, ami megváltoztathatna attitűdöket, a félrenézés ment ott is. Ilyen értelemben Kelet-Európában előrébb járunk.

Sokk Franciaországban: mindenhol erősödik a szélsőjobb
AP / Manu Blondeau

hvg.hu: Hogy érti?

D. K.: Bármilyen tragikus és szerencsétlen körülmények között is, de az elmúlt években Magyarországon kitermelődött egy vita a roma-nem roma együttélésről. Ennek nyilván része volt a sorozatgyilkosság, a gárdák, Gyöngyöspata. Nem mellékes, hogy ennek politikai reprezentációja lett. De így működik a demokrácia: a Jobbik katalizálta ezt a diskurzust, most legalább beszélünk a problémákról, ennek a végén születhetnek konkrét megoldások.

hvg.hu: De ez tényleg előre visz, vagy inkább tovább növeli a feszültséget?

D. K.: Ez a demokratikus politikai elit, a pártok, a civilek és a média feladata és felelőssége. Ha a demokratikus pártok változatlanul kerülik a vitát, hagyják, hogy a közbeszédet kizárólag a szélsőjobb “javaslatai” uralják, akkor nőni fognak a feszültségek. Egyelőre láthatóan mind ezt a stratégiát választották, nem csak a kormány, de az ellenzéki pártok is. A folyamat logikája nyilván az, hogy amennyiben ez így marad, akkor idővel kiéleződnek majd a feszültségek és ez majd kikényszeríti a reakciót (lásd Gyöngyöspata). Csak éppen emellett egy olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a feszültségek drasztikusan nem éleződnek ki, s minden marad ahogy van. És akkor majd átadunk a következő generációnak egy rosszkedvű, rossz minőségű demokráciát.

hvg.hu: Az Athena tavaly a magyar szélsőséges csoportokról jelentetett meg elemzést. Azóta milyen változások vannak?

D. K.: Amióta a mostani kormány megnyerte a választásokat, Gyöngyöspata hatalmas pofon volt. De ha ezen kívül nézzük, akkor azt látjuk, a magyar államszervezet viszonylag sikeresen szorítja ki ezeket a csoportokat, a verbális megnyilatkozásokon túl a rendőri fellépésen keresztül a kevésbé látványos eszközökig. Elég csak a március 15-i eseményekre gondolni: az általunk nyomon követett csoportok - bár saját bevallásuk szerint többen „nagy dobásra”, igazi látványos akcióra készültek - a Bank Centerben történt füstbombákat leszámítva nem voltak ütőképesek. A némán “elmondott” esküvel nem lehet tematizálni a politikát.

hvg.hu: Ez igaz, de eközben a Jobbik a magyar politika meghatározó szereplőjévé válhat, akár a második legnépszerűbb párt is lehet úgy, hogy folyamatosan a meglévő feszültségekre játszik rá, és a többi pártnak láthatóan nem nagyon van hatásos válasza.

D. K.: Biztos hasznos dolog a rossz hír hozóját kárhoztatni, de lassan be kéne inkább látni, hogy a magyar elit ezeket a problémákat parlagon hagyta a rendszerváltás óta. Továbbá 2006 óta nagyon rossz színvonalú kormányzás folyik, ami a gazdasági válság beköszöntéig - amíg volt növekedés, így pénz - elment. A jelenlegi “invenció” kimerül abban, hogy mindkét “oldal” a valós problémák megoldása és a vita vállalása helyett az időközben megjelent szélsőjobboldali protestpárt létén siránkozik. Roppant egyszerű megoldás nincs. A megoldás az, ha a magyar választó kiköveteli a politikától a valós teljesítményt. A politka meg lehetőleg azelőtt megérti a követelőzést, mielőtt a szélsőjobbnak lesz kétharmada.

Hirdetés