José Manuel Barrosóval is tárgyalt, mielőtt Budapestre érkezett az ET főtitkára, aki a hvg.hu kérdésére azt mondta: az Európai Bizottság minden egyes jelentésüket figyelembe fogja venni a Magyarországgal kapcsolatos döntés meghozatalakor. Thorbjorn Jagland több ponton elégedett, ám további lépéseket vár még a magyar kormánytól.ezt követően is folytatódik a párbeszéd a magyar kormánnya
Budapesten tárgyalt szerdán Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára Orbán Viktor miniszterelnökkel, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és Martonyi János külügyminiszterrel a bírósági reformról, az egyházügyi törvényről és a sajtószabadságról.
Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón - melyen csak Jagland és Navracsics vett részt - az ET főtitkára azt mondta: nagyon konstruktív tárgyalást folytattak és magyar partnereitől ígéretet kapott arra, hogy a kormány figyelembe fogja venni az Európa Tanács és a Velencei Bizottság jelentéseit. Hozzátette: ezt követően is folytatódik a párbeszéd a magyar kormánnyal.
"Bevett eljárás"
A főtitkár hangsúlyozta: azért érkezett Budapestre, mert az ET szakértelmével segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen "a normáknak, sztenderdeknek, fontos kötelezettségeknek, az európai emberi jogi egyezményben foglaltaknak". Hozzátette: a szervezet mind a 47 tagállamában ezt a munkát végzik, ez bevett eljárás.
Kijelentette: az ET szerint az Országos Bírói Hivatal, valamint a médiatanács hatásköre is túl széles, túl nagy hatalom összpontosul mindkét intézményben meglátásuk szerint. A főtitkár azt mondta: azzal kapcsolatban is aggályaik vannak, hogy az igazságügyi reform nyomán egy ember kezében összpontosul ilyen széles hatáskör. Pozitívumként tekintenek azonban az Orbán Viktor miniszterelnök által már bejelentett módosítási javaslatokra, például, hogy Handó Tünde, az OBH elnöke nem fog tudni kinevezni egyszemélyben bírókat, ellenben nem tartják ezeket a javaslatokat elégségesnek és további lépéseket várnak a magyar kormánytól.
A médiatörvénnyel kapcsolatban kiemelte: örülnek, hogy az Alkotmánybíróság több részét is megsemmisítette a jogszabálynak, és várják a magyar kormány vátoztatási javaslatai a döntés nyomán. Navracsics Tibor erre reagálva kijelentette: azt kérték az Ab-től, hogy a megsemmisítő határozatban foglaltaknál részletesebben fejtsék ki a jogi aggályaikat, az Ab válaszát pedig még várják ezügyben. Hozzátette: ettől függetlenül már most elkezdtek dolgozni a törvény módosításán, mivel május 31-én jár le az Ab által erre kiszabott határidő.
Van, amihez ragaszkodik a kormány
Az igazságügyi reformmal kapcsolatban Navracsics a hvg.hu kérdésére kifejtette: szerinte inkább csak értelmezésbeli nézeteltérések vannak az ET és a kormány között, koncepcionális különbségek nincsenek, ezért gyorsan lehet rendezni a kérdést. Egy konkrét ügyben azonban nem enged a magyar kormány - tette hozzá. A magyar jogrendszerben 1881 óta létezik egy jogegységi határozat, ami az ítélekzés egységesítését szolgálja - fejtette ki Navracsics Tibor, aki szerint az ET azt szeretné, hogy ezt semmisítse meg a parlament, de ezt a kormány nem teszi meg, mert "eddig is jól működött".
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy az egyházügyi törvénnyel összefüggésben vetett-e fel aggályokat az ET főtitkára, a miniszterelnök-helyettes közölte: a megbeszélésen elmondta a főtitkárnak - aki nem jelzett ezzel kapcsolatban aggályokat -, hogy milyen szempontok vezették a kormányoldalt a jogszabály megalkotásakor, így az úgynevezett businessegyházak helyzetét. Kijelentette: a magyar kabinet szerint az új egyházügyi törvény megalkotására elsősorban azért volt szükség, hogy megszűnjenek a businessegyházaknak adott adókedvezmények.
"Ügynökmúlt"
A hvg.hu kérdésére az ET főtitkára azt mondta: José Manuel Barrosóval is tárgyalt, mielőtt Budapestre érkezett. Kifejtette: az Európai Bizottság minden egyes jelentésüket figyelembe fogja venni a Magyarországgal kapcsolatos döntés meghozatalakor. További újságírói kérdésre a főtikár azt mondta, hogy "egyfajta munkamegosztás" van az EB és az ET között, mivel a Bizottságnak nincs hatásköre számos olyan kérdésben, amiben viszont az ET-nek van. Példaként említette a szólás- és sajtószabadság ügyét, ami "nagyon fontos uniós alapérték", és részben éppen ennek megvédésére jött létre az Európa Tanács.
A Hír Tv jelenlévő riportere a Wikipediára hivatkozva azt kérdezte az ET főtitkárától, hogy igaz-e hogy KGB-ügynök volt "Jurij" fedőnéven. Jagland azt válaszolta, hogy ezeket az állításokat a norvég sajtóban már régen, és tételesen meg is cáfolta őket.
A Lánchíd Rádió Navracsics Tibortól azt kérdezte, hogy terveznek-e jogi lépéseket azokkal a külföldiekkel szemben, akik "lejárató és téves nyilatkozatokat tesznek Magyarországról". Navracsics erre azt mondta: a kérdés nincs napirenden.
