Immár egy éve annak, hogy Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes kérésére leállíttatták a IX. kerületben lévő "üvegbálna" használatbavételi engedélyeztetési eljárását. Azóta a beruházásban részt vevők között a helyzet elmérgesedett; perek indultak és feljelentésekre került sor. A CET kulturális-szórakoztató központtal kapcsolatban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódott. Úgy találták, hogy 13 milliárd forintot megalapozatlanul fizettek ki, ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Onnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy átkerült a Nemzeti Nyomozó Irodához. A helyzetet tovább bonyolíthatja a fővárosi vagyonkezelő illetékeseinek az a terve, hogy az általuk szükségesnek tartott munkálatokat – javítás és az épület befejezése – közbeszerzés nélkül bonyolítsák le. Pedig több mint félmilliárd forintról lehet szó.

Közbeszerzés és nyilvánosság nélkül

Minderről még a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának tavaly november 15-én megtartott ülésén beszélt a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. vezérigazgatója, Nagyunyomi-Sényi Gábor. Az ülés jegyzőkönyve szerint a CET jelentős munkálatokat igényel még, mert az „egy rosszul megépített ház.” Az erre kalkulált költségvetés legnagyobb tétele az acélszerkezet feletti üveghéj. A javításoknak és az épület befejezésének összege mintegy 660 millió forintra rúg. „Miután a BFVK Zrt. egy százszázalékos fővárosi tulajdonú társaság és közszolgáltatási szerződés keretében tudja ellátni ezt a feladatát, tehát itt jogi megítélés szerint közbeszerzésre nincs szükség.”

Mindezt azzal indokolta a vezérigazgató, hogy ha a BFVK egy korábban „közbeszereztetéssel” kiválasztott szolgáltató helyébe lép, akkor nem biztos, hogy „a további vállalkozók bevonása közbeszerzés-köteles”. A bizottság tagjainak további kérdéseire azonban úgy tűnt, Nagyunyomi-Sényi Gábor kissé elbizonytalanodott. Azt közölte ugyanis, hogy természetesen, ami közérdekű adat, azt úgy fogják kezelni, de abban, hogy mi számít annak, neki jogi segítség kell. Kijelentette azt is, hogy a Jogi és Közbeszerzési Főosztály vizsgálja majd meg, mit kell közbeszereztetni.

Pataky Zsolt

Érdekek mentén?

Ugyanakkor november óta a vagyonkezelő elképzelései nem változtak a közbeszerzés nélkül történő javítási munkálatok tekintetében – tudtuk meg Losonczy Páltól, a Fővárosi Önkormányzat közterület-hasznosítási bizottságának jobbikos alelnökétől. A képviselő elmondta azt is, hogy óriási pénzkiesés a fővárosnak, hogy a CET átadása egy éve késik, és nem is tudni, mikor nyílhat meg a közönség előtt. A fővárosi politikus úgy vélte, mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a beruházásban érdekelt felek a viták és perek helyett mielőbb megegyezzenek.

„Az a gyanúm, hogy ezt azért nem teszik meg, mert így járnának jól.” Hogy kik? Losonczy Pál szerint azok, akik a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. részéről a 95 százalékos készültségű épület javítási munkálatait 660-800 millió forintra becsülik, s azokat közbeszerzés nélkül végeztetnék el az általuk kiválasztott vállalkozókkal. Úgy, hogy a megkötött szerződéseket sem hoznák nyilvánosságra, üzleti titokra hivatkozva.

Ezt szolgálja az a presszió, amit a főváros a fővállalkozó WHB Kft.-re gyakorol a jogellenes közterület-használatért kiszabott másfél milliárd forintos bírsággal, valamint a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-t érintően pedig a használatbavételi engedélyezési eljárás leállításával” – mondta Losonczy Pál, aki egyébként egy korábbi nyilatkozatában szintén arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a WHB Kft. és a főváros között kialakult jogvitát az utóbbi a bírsággal kívánja rendezni. Losonczy Pál emiatt nem is szavazta meg a pénzbüntetést.

Szakemberek szerint kell közbeszereztetni

Hadnagy József gazdasági ügyekre szakosodott ügyvéd szerint egy önkormányzati ingatlan ilyen jelentős összegű javítási munkálataira közbeszerzés kiírása megkerülhetetlen, ha azt nem teszik meg, az "problémákat generálhat". Szintén nem a válasza arra, hogy a vállalkozókkal megkötött szerződéseket az önkormányzati vagyonkezelő cég eltitkolhatja-e. „Az önkormányzat és annak száz százalékos tulajdonú cégei által kötött kontraktusok nem minősülnek üzleti titoknak” – jegyezte meg az ügyvéd.

Fazekas István

Velük egyezően nyilatkozott Barna Orsolya közbeszerzési szakértő, a Magyar Közbeszerzési Intézet munkatársa is, akitől általánosságban kérdeztük meg, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújításánál, javítási munkák elvégzésénél mekkora értékhatárnál kell kiírni közbeszerzést. Megkeresésünkre a szakember - hangsúlyozva, hogy konkrét ügy ismerete nélkül tájékoztat - közölte, sok olyan helyzettel találkoznak, hogy az önkormányzatok, vagy más ajánlatkérők a saját tulajdonú gazdasági társaságaiknak adják ki a beszerzést, és így próbálják meg a közbeszerzési törvényt (Kbt.) kikerülni. „Ez azonban általában jogsértő módon történik, mivel a részben, vagy egészben állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok főszabályként ajánlatkérőnek minősülnek, így a beszerzéseik közbeszerzés kötelesek.”

A lényeg a közpénz

A szakember erre felhozott egy példát is: „attól, hogy a BKV Zrt. a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, még ő is ajánlatkérő, hiába zrt.-ről van szó, nincs ez másként egy kisebb önkormányzat egyéb tevékenységet végző gazdasági társasága esetében sem. Mindennek az az oka, hogy az ilyen gazdasági társaságok is közpénzekkel gazdálkodnak, hiszen állami, önkormányzati vagyonból hozták őket létre – akkor is, ha ez csak áttételesen igaz. Tehát minden hozzájuk befolyó bevétel, akár a tulajdonosuktól kapott támogatásról van szó, akár a paicról szerzett saját bevételeikről, közpénznek minősül a közbeszerzési törvény és a mögöttes közösségi jogszabályok értelmében.”

Az önkormányzat közbeszerzés nélkül még a saját tulajdonú társaságát sem bízhatja meg – hangsúlyozta Barna Orsolya. Hozzátette: ez alól csak az úgynevezett in-house szerződések a kivételek, de annak tárgya csak közszolgáltatás lehet, építési beruházásra ilyen megbízás közvetlenül még a saját tulajdonú társaságnak sem adható jogszerűen.

Megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, hogy megtudjuk, mint tulajdonos, támogatja-e Nagyunyomi-Sényi Gábor közbeszerzésmentes eljárásra vonatkozó elképzeléseit. Kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. Így nemcsak a közbeszerzés elhagyásával kapcsolatban maradtunk reagálás nélkül, hanem arra vonatkozóan is, hogy az MKB Bankkal keresi-e a főváros a megegyezést.

Ismert, a CET miatt 7,5 milliárd forint és kamatai megfizetéséért pert indított az MKB Bank a Fővárosi Önkormányzat ellen. Ennek alapja a főváros és a beruházó, a Porto Investment megállapodása, amelyben az önkormányzat fizetési kötelezettséget vállalt. A beruházó a bank által nyújtott 28,4 millió eurós hitelből építette fel a főváros telkén az épületet. A beruházás összértéke 30,8 millió euró.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóságot nem a CET-tel kapcsolatos beruházásokkal kapcsolatosan kerestük meg, hanem általánosságban kértünk tájékoztatást javítási munkálatok esetében irányadó közbeszerzési kötelezettségről. Ennek körében – többek között – azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egy önkormányzat által létrehozott jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoztak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy az önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felettük gyakorolni vagy működésüket többségi részben finanszírozza ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontja] és a nettó 15 millió forintot elérő vagy meghaladó építési beruházása megvalósítására főszabály szerint közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.

Kivételi esetként jelenik meg azonban a közbeszerzési törvényben az ún. házon belüli beszerzés esete, melyet a 9. § (1) bekezdés k) pontja a következők szerint szabályoz:

„Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni azokra a megállapodásokra, amelyeket
a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik,
 a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik.”

Ennek indoka – a közösségi bírósági ítéleteknek megfelelően – az, hogy az ajánlatkérő – jelen esetben önkormányzat – olyan ellenőrzési és irányítási jogokkal rendelkezik az ajánlattevő felett, amely alapján az ajánlattevő csak a jogi látszat szintjén rendelkezik önálló szerződéskötési akarattal, gyakorlatilag azonban az ajánlatkérő szervezeti egységének tekinthető. Ebben az esetben a két személy közötti szerződés közbeszerzési jogi szempontból nem minősül szerződésnek, és nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása.

A Közbeszerzési Hatóság továbbá arról tájékoztatja a hvg.hu szerkesztőségét, hogy a Fővárosi Önkormányzat beszerzésének részletes körülményeiről nincs tudomása, így a tekintetben nem tehetett nyilatkozatot, s a jogszabályban foglalt hatáskörére figyelemmel nem is tehet nyilatkozatot.