Erősítené az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét a kormány az Európai Bizottság eljárása nyomán. Az EB-nek azonban azzal is problémája van, hogy az előző adatvédelmi biztost, Jóri Andrást idő előtti távozásra bírták.
Az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást nyújtott be a kormány a parlamentnek pénteken. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklásában azt írta: a változtatások figyelembe veszik az Európai Bizottság (EB) által felvetett aggályokat, és indokolt mielőbbi hatályba léptetésük.
A törvénymódosítás megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak.
A tervezett változtatás szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezhetné az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését. A miniszterelnök indítványát azonban a hatóság elnöke bíróságon támadhatná meg, és megbízatását a köztársasági elnök csak akkor szüntethetné meg, ha a bíróság megalapozottnak találja a felmentési javaslatot. Egy másik módosítás öt- helyett tízéves szakmai tapasztalatot írna elő a hatóság elnökének kinevezéséhez.
Az EB szerdán közölte, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást. Az EB továbbra is fenntartja aggályait az igazságügy függetlenségéről és az önálló adatvédelmi ombudsman hivatalának felszámolásáról. Forrásaink szerint a brüsszeli testületnek azzal van problémája, hogy az átszervezéssel és az új hivatal létrehozásával - amelynek élére Péterfalvi Attilát nevezték ki - mandátumának lejárta előtt menesztették az adatvédelmi ombudsmant, Jóri Andrást. Az EB annak ellenére fenntartja aggályait, hogy Navracsics Tibor már január 17-én, vagyis a kötelességszegési eljárás megindítását megelőzően azt nyilatkozta, hogy Brüsszellel közeledtek az álláspontok az adatvédelmi biztos ügyében.
Az Európai Bizottság január 18-án tette közzé kifogásait az adatvédelmi hivatalt és az igazságszolgáltatást érintő szabályokkal kapcsolatban. Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos ügy azzal függ össze, hogy Magyarország úgy döntött, létrehozza a 2012. január 1-jétől az adatvédelmi ombudsman hivatala helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, e döntés következtében pedig a 2008-ban kinevezett adatvédelmi ombudsman hatéves megbízatása idő előtt megszűnik. Nincsenek átmeneti rendelkezések, amelyeket 2014-ig, vagyis az ombudsman jelenlegi megbízatásának lejártáig kellene alkalmazni - írta a bizottság. Hozzáfűzték, hogy az új szabályozás értelmében a miniszterelnök és a köztársasági elnök önkényesen felmentheti a hatóság elnökét.
A közleményben hangsúlyozták: az adatvédelmi biztosok függetlenségét az EU működéséről szóló szerződés 16. cikke és az alapjogi charta 8. cikke garantálja. Ezen kívül az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályozás megköveteli, hogy a tagállamok teljesen függetlenül eljáró felügyelő hatóságot jelöljenek ki - közölték. Emlékeztettek, ezt az EU bírósága is megerősítette: egy korábban hozott ítéletében hangsúlyozta, hogy az adatvédelmi ellenőrző hatóságoknak menteseknek kell lenniük minden külső befolyástól, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett befolyását is.
