Nem szorult vissza jelentősen a korrupció Magyarországon a kormányváltás óta – derült ki a Transparency International által kiadott Korrupciós Kockázatok Magyarországon című tanulmánykötetből. A kötet két szerkesztője, Alexa Noémi és Hack Péter sajtótájékoztatójukon elmondták: bár történtek előrelépések, Magyarországon nem szűnt meg a politikai korrupció, csupán átalakult a szerkezete. Komoly problémát jelent, hogy a korrupció visszaszorításáért felelős szervezetek elveszítették függetlenségüket. A legnagyobb mértékű korrupció továbbra is azokon a területeken tapasztalható, ahol összefonódott a politikai és az üzleti elit.

A most bemutatott tanulmány elkészítésében több mint száz kutató vett részt, adataikat hozzáférhető írott forrásokból, valamint külsős és belsős szakértőkkel folytatott mélyinterjúkból szerezték. A kutatás alapvető célja az ország integritását biztosító „pillérek” értékelése, ennek módja egy 150 változó alapján adható pontszám adása volt az összes érintett szervezetnek vagy intézményi körnek (politikai pártok, hatóságok, média, üzleti szféra stb.). Integritás alatt értjük a korrupciómentességet, az átláthatóságot és az intézmények politikai függetlenségét. Ezek hiányában sérülhet a jogállamiság, csökken az életminőség és nem valósulhat meg egy fenntartható fejlődés – fogalmazott Hack Péter.

Gyengülő fékek, elvesző egyensúlyok

A kutatás a 2008-tól 2011 végéig tartó időszakot ölelte fel, a szakemberek így a választások óta érvénybe lépett legtöbb törvénymódosítás hatását is vizsgálták. Hack Péter pozitív fejleményként értékelte a rendvédelmi szervezetek és az ügyészség megerősítését, az Állami Számvevőszék integritásprojektjét, amelyre a kormány korrupciós stratégiája is épül, illetve hogy szigorították a bírói poszt betöltésének feltételeit.

E változások azonban nem váltották be a Fidesz-kormánnyal szemben támasztott elvárásokat. Bár kivizsgáltak több régi korrupciós ügyet, gyengült a törvényhozás folyamatának átláthatósága (különösen problémás az egyéni képviselő indítványok és a módosító javaslatok zárószavazás előtti benyújtásának gyakorlata) és a fékek-ellensúlyok ereje. Hack Péter szerint a törvényhozás területén „a korábbi állapotokhoz képest folyamatosan romló helyzetet látunk”: az egyéni képviselői indítványok rontják az átláthatóságot, és nem működik a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszere sem.

A parlament törvénykezési gyakorlata kifejezetten növeli a korrupciós kockázatokat a TI szerint

MTI / Kovács Tamás

Alexa Noémi úgy fogalmazott: „az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált”. Nehezíti a korrupció ellen küzdelmet, hogy az integritás fenntartásáért felelős szervezetek elveszették politika függetlenségüket, miközben a politikai elit és a pártok továbbra is a korrupció melegágyai.

Átláthatóságot a médiába

A tanulmány szerint az integritás legerősebb pillérei a választási bizottságok, míg a leggyengébbek a korrupcióellenes szervezetek, a politikai pártok és az üzleti szektor. Hack Péter hangsúlyozta: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az intézmények a legkorruptabbak, viszont az integritás fenntartásában betöltött feladataikat elégtelenül végzik.

A tanulmány szerzői részletes programot dolgoztak ki a problémák megoldására: összesen 68 ajánlást tettek konkrét kérdésekben, illetve hét általános javaslatot fogalmaztak meg. A tanulmány szerint „csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyásoltságát”, például az ÁSZ-elnök, a legfőbb ügyész, az igazságügyi vezetők és az állami média vezetőinek választása területén. Hack Péter szerint az egyik legsürgősebb feladat a pártfinanszírozás rendszerének átláthatóvá tétele, amely már a 90-es évek óta megoldatlan kérdés. Szerinte le kellene cserélni a fennálló vagyonnyilatkozati rendszert. A pártok és képviselők átvilágítására az ÁSZ-t kellene felkészíteni.

A média területén javasolják: az NMHH adjon részletesebb tájékoztatást tevékenységéről és működjön jobban együtt az érintett szervezetekkel. Hack kifejezte: „komoly aggodalmakat kelt” még a közszolgálati média és a közérdekű hirdetések finanszírozása. Javasolta emellett egy új igazságszolgáltatási rendszer kidolgozását, a jogi testületek működésének átláthatóvá tételét és a bírák leterheltségének csökkentését. A tanulmány szerint hosszabb távon a korrupció elleni küzdelem érdekében a közintézményekben kellene oktatási anyagokat kiosztani, amelyek tájékoztatnák az alkalmazottakat a korrupció formáiról.

Alexa Noémi szerint az integritás megteremtése nem érhető el a politikai elit önkorlátozása nélkül. „Csak olyan korrupciós politika vezethet eredményre, amely elsősorban a politikai elit működésének átláthatóságát célozza” – fogalmazott.