Schmitt Pál köztársasági elnök a BruxInfónak adott interjújában a plágiumvádakkal kapcsolatban azt mondta: megfogadta, hogy az ügyről nem nyilatkozik, a kisdoktorijával kapcsolatos vizsgálat majdani eredményét pedig tudomásul veszi.
"Megfogadtam, hogy ebben az ügyben nem nyilatkozom. Egy nyilatkozatot tettem, hogy ettől az ügytől elhatárolódom, és a plágium vádját messzemenőkig visszautasítom. Ez az álláspontom azóta sem változott, függetlenül a részállomásoktól" - mondta Schmitt Pál a BruxInfónak adott interjújában a plágiumvádakról.
"Ha az ember a dolgozatában a forrásokat megjelöli, és nem deklarálja 100 százalékosan a sajátjaként, akkor a plágium vádja fel sem merülhet. Egy másik nyilatkozatomban elmondtam, hogy mivel felállítottak egy vizsgálóbizottságot, én annak az eredményét tiszteletben fogom tartani. Egy államférfinak, magas rangú politikusnak meg kell méretnie magát minden pillanatban. Nyilvánosság előtt kell élnie, és be kell számolnia a korábbi és jelenlegi dolgairól. Az újabb felfedezéseket nem kívánom kommentálni, pontosan felírtam, hogy honnan származik az én anyagom, kitől vettem át. Ami fontos, hogy ez nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori 20 évvel ezelőtt, ami írógéppel készült" - tette hozzá a köztársasági elnök.
Mennyit ártott?
A hvg.hu kedden újabb részletek forrását azonosította az államfő 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok. (Bővebben itt olvashat a témáról.)
Az államfő a BruxInfó kérdésére, mit jelent az, hogy "tiszteletben tartja" a vizsgálat eredményét, azt válaszolta: "azt, hogy tudomásul veszem". Hozzátette: az ügy annyit ártott (neki), "amennyire hagyták, hogy ártson". "A felém irányuló szeretetet és bizalmat változatlanul érzem. Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok" - fogalmazott az államfő.
(A Medián legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek 41 százaléka szerint a köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania, 38 százalékuk viszont úgy véli, nem kellene az államfőnek távoznia; 21 százalék nem adott egyértelmű választ. Bővebben itt.)
"Motor voltam inkább, mintsem fék"
"Akik az életemet, a pályámat, családi életemet, a gazdasági feddhetetlenségemet, a sportbéli és diplomáciai teljesítményemet figyelemmel kísérték, azok változatlanul bíznak bennem. A munkámat a legnagyobb alázattal és a legjobb tudásom szerint végzem függetlenül ettől a sajtó által sokat emlegetett ügytől" - véli Schmitt Pál, aki szerint valószínű, az, hogy most, 20 évvel a dolgozat megírása után kerül elő az ügy, annak köszönhető, hogy "megpróbálta segíteni a kormány munkáját, és a törvényalkotásban inkább motor volt, mintsem fék".
"Inkább a határidők betartását, és a rendteremtés időzítését, mélységét segítettem elő. Ez a cél itt, és nem az, hogy kitől és honnan származnak olimpiával kapcsolatos adatok, ami mindenki számára elérhető. A nagy része közös forrásból származik egyébként, ezekre szokták azt mondani, hogy 'a tudomány jelenlegi állása szerint', de ezt még úgyis megtehettem volna, hogy a forrást sem tüntetem fel. Például azt, hogy 1936-ban volt a berlini olimpia, nem kell idéznem, hogy honnan tudom" - fogalmazott a lapnak az államfő.
Egy hetes hallgatás
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi - szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető - „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következeteseit tartalmazza) a saját munkája.
Nem mondott igazat
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A január 19-én megjelent cikkünkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.
A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen kb. 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele.
A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A testület összetétele nem nyilvános, mint ahogy az eddig elvégzett munka sem, annyit lehet csupán tudni, hogy március 28-án közlik jelentésüket. A hvg.hu felajánlotta, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátja Georgiev tanulmányát, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i könyvtárából kölcsönöztünk ki, és amelyből tudomásunk szerint Magyarországon csak egy példány lelhető fel (a könyvtár január óta zárva tart). Egyelőre a bizottság nem kérte el a dokumentumot. Hétfőn megkerestük a kar vezetését, kérdésünkre azt írták, a bizottság munkájához minden szükséges dokumentummal rendelkezik, több ülést is tartottak már.
