Sok ilyen túlzás van, például, hogy Magyarországon vége a demokráciának, kialakulóban van a fasizmus, a kormánynak irredenta elképzelései vannak, "ezek mind olyan ügyek, amelyek teljesen nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket". Azzal kapcsolatban, hogy a sajtóban így jelennek meg ezek a kérdések, azt mondta: "a magyar belpolitikának van egyfajta exportja, amely elég hatékonyan működik".

Szerinte sok minden úgy jelenik meg külföldön, hogy az valamilyen hazai, belpolitikai indíttatású vitának a külső leképeződése, olyan embereken keresztül, akik valami miatt érdekeltek ennek a vitának az erősítésében. Ez szerinte probléma, de "szerencsére a két kormány nagyrészt függetleníteni tudja magát ettől a fajta vitától".

Sztáray Péter a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar adásának újraindítására vonatkozó kezdeményezést "égbekiáltóan érthetetlen javaslatnak" nevezte, amely szerinte "lesöpri saját magát, és jelzi azt, hogy ez a kérdés túl van dimenzionálva". A SZER-nek más a missziója, nem véletlen, hogy magyar adás már jó ideje nincsen, "mi azt gondoljuk, hogy ezt az amerikai kormányzat is így gondolja, bízunk benne, hogy ez az ügy inkább egy sajtóügy megint". A túlzások hiteltelenítik a bírálatokat - tette hozzá.

A külügyi tárca politikai igazgatója a magyar-amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről rendezett vitaesten, az Andrássy Szalon és a Politikon Intézet rendezvényén tartott előadást. Úgy értékelte, hogy a két ország kapcsolatai jók, "úgy jók, hogy nem rejtünk véka alá nézetkülönbségeket".

Megjegyezte, hogy "vitatott kérdéseink vannak", természetes, hogy "nem értünk egyet bizonyos dolgokban" de ezek napi szinten, felnagyított formában jelennek meg a sajtóban. "Az, ami a sajtóban úgy tűnik, hogy akut, égető és nagyon súlyos, már-már válságszerű tünet, az a kormányzati kommunikációban egyáltalán nem jelenik meg (...) azért, mert valóban nem ilyen a helyzet, ennél sokkal jobb a helyzet" - jelentette ki.

Kifejtette, hogy a sajtónak nagy hatalma van, és sajnos komoly sajtóorgánumokban is "nagy csalódást okozó, szakmaiatlan és megalapozatlan" cikkek jelentek meg. "Ezen dolgozunk (...), hogy ezeket a cikkeket semlegesíteni tudjuk" - mondta, megjegyezve, erre azért van szükség, mert a cikkek visszahatnak a politikai döntéshozókra. Arról is szólt, hogy Magyarország azért is kap szokatlanul nagy nyilvánosságot, mert a törvényhozási tempó rendkívül erős, intenzív volt, s ezt "nehéz lehetett kívülről követni".

Úgy fogalmazott, Budapestnek és Washingtonnak tényszerűen kell egymást tájékoztatnia, "ésszerű belátással kell lennünk egymás irányában, a másik szempontjait próbáljuk meg empatikusan értelmezni". Hangsúlyozta, hogy a két országot közös értékek vezérlik, a demokrácia iránti elkötelezettség, és ezt nem lehet megkérdőjelezni.

Paul O'Friel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének politikai-gazdasági tanácsosa az esten kijelentette: a barátságon alapuló amerikai-magyar kapcsolatok "mélyek, erősek és élénkek".

A tanácsos elmondta, hogy a közelmúltban Budapesten járt amerikai kongresszusi delegáció találkozott a miniszterelnökkel, a magyar diplomácia vezetőjével és parlamenti képviselőkkel. Kitért arra, hogy a küldöttség vezetője, Dan Burton képviselő azt mondta a budapesti amerikai nagykövetnek, "tetszik neki ez az ország", továbbá ösztönözte magyar partnereit, hogy látogassanak az Egyesült Államokba.