Megélhetési bűnözés nem létezik, az egyes elkövetők között nem lehet ilyen szempontok alapján különbséget tenni. Az előző kormányzati ciklusban komoly mértékben romlott a közbiztonság és a rendőrség tekintélye, így a második Orán-kormánynak súlyos lemaradást kellett behoznia ezen a területen is – mondta Pintér Sándor a Corvinus Egyetemen. A belügyminiszter a bűnüldözés terén pozitív fejleménynek nevezte a „három csapás” törvényt és a büntetés-végrehajtó intézetekben bevezetett kötelező munkákat (sok helyen például rabok varrják a rendőrök egyenruháit). A belügyminisztérium eredményei közé sorolta ezen kívül a közmunkaprogram kiterjesztését, a rendőrség létszámának növelését és a járőrözések sűrítését.

Vona Gábor egyetértett a szigorításokkal, azonban szerinte három kritikus rendvédelmi kérdést még mindig csak a Jobbik vet fel, és ezek a kérdések rendszeresen politikai vitába torkollnak. Ez a három ügy a csendőrség megalakítása, a halálbüntetés bevezetése és a „politikusbűnözés” kérdése. A pártelnök szerint bár vannak előrelépések, a társadalom relatív biztonságérzetén és a rendőrség tekintélyén nem sikerült javítani. Továbbra is súlyos problémát jelent az úgynevezett "cigánybűnözés" - mondta, - azon belül az idősek és kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekmények. Vona egyetértett az önvédelmi törvény megváltoztatásával, azonban szerinte az aránytalan önvédelmet minden olyan esetre engedélyezni kéne, amikor valaki illetéktelenül magánterületre lép, tekintet nélkül a behatolók számára, a napszakra vagy arra, van-e náluk fegyver. A hatályos Büntető törvénykönyv ugyanis csak a lakótéren belül, éjjel, csoportosan, felfegyverkezve behatoló személyek ellen engedélyezi akár a támadó megölését is. Pintér szerint a jelenlegi törvény illeszkedik az európai jogi kultúrába, egy járható középutat képvisel a szigorúbb és engedékenyebb törvények között. Emellett a fiatalkorú bűnözés visszaszorítása érdekében leszállítaná a büntethetőség korhatárát tizennégyről tizenkét évre.

Vona: „Az elszámoltatókat is el kellene számoltatni”

A rendőrség átszervezésével kapcsolatban Vona Gábor kifejtette, több rendőr nem vezet automatikusan jobb közbiztonsághoz. A jobbikos politikus szerint a rendőrség bizalmát kell helyreállítani a társadalomban. Emiatt van szükség a 2006-os rendőri túlkapásokban érintett vezetők elszámoltatására. A rendőrséggel ellentétben Vona csökkentené a titkosszolgálatok hatáskörét. Az új biztonsági szervek, mint a Terrorelhárító Központ és a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) Vona szerint csak a Fidesz hatalomkoncentrációját szolgálják. Szóvá tette, hogy a szolgálatok titkos nyomozást folytathatnak, ez szerinte „a Kubatov-listák országában” aggodalomra ad okot.

MTI / Máthé Zoltán

A belügyminiszter megvédte a Terrorelhárító Központot, hangsúlyozta, hogy annak nincs nyomozási hatásköre, ha a titkos adatgyűjtés eredményre vezet, ők átadják az ügyet a rendőrségnek. A bevetési egységük munkájának színvonala az európai átlagot bőven meghaladja, s a cél, hogy világelső legyen - mondta.

Javult vagy romlott a közbiztonság?

A két politikus nem tudott megegyezni abban, csökkent vagy nőtt a bűncselekmények száma a második Orbán-kormány beiktatása óta. Pintér emlékeztetett belügyminiszteri kinevezésekor tett kijelentésére, miszerint minisztersége alatt „nőni fog a bűncselekmények száma”, mivel szigorítják a bűncselekmény fogalmának jogi meghatározását. Így az addig csak szabálysértésnek minősülő esetek, mint például egy kisebb összegű lopás, bűncselekménynek fognak számítani. A belügyminiszter szerint erre utal az is, hogy a statisztikák 2010-ben a felderített bűncselekmények számának emelkedése mellett a szabálysértések csökkenését is mutatták. Vona szerint ellenben a számok mögött ténylegesen a közbiztonság romlása áll, főként a romák által is lakott kistelepüléseken. Pintér azt ajánlotta Vonának, nézzen bele a 2011-es statisztikákba is, amelyek már jóval kevesebb bűncselekményt jeleznek.

Pintér szerint a rendőrsége tekintélyét nem lehet törvényekkel, jogszabályokkal helyreállítani, erre csak maguk a rendőrök képesek. Szerinte Vona olyan ügyeket is felhoz a rendőrséggel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak a bűnüldözők feladatai közé, mint például az iskolai erőszak problémája. „Rendőrök vagyunk, nem pedagógusok” – fogalmazott. Ugyanakkor a faluról falura járó „gördülő rendőrök” és a veszélyeztetett településeken tartandó rendőrségi fórumok javítanak a közbiztonságon és a hatóságok megítélésén.

Pintér: Nem lesz csendőrség

A polgárőrség és a különböző önkéntes rendfenntartó szervezetek tekintetében sem értett egyet a két fél. Vona Gábor enyhébb szabályozást vezetne be, amely alapján legálisan járőrözhetne a feloszlatott Magyar Gárda tagjaiból alakult Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. A pártelnök szerint egy amatőr önkéntes ugyanúgy alkalmas lenne a rendfenntartói feladatokra, mint egy kiképzett rendőr, hiszen valójában az emberi képességek számítanak, nem a szakmai képzettség. Kijelentette, a Magyar Gárdát nemzetközi nyomásra oszlatták fel, erre utalt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat és a Mazsihisz tagjainak részvétele a gárdaperen, akik Vona szerint jelenlétükkel is nyomást gyakoroltak a bíróságra. Vona szerint az „egyenruhás bűnözés” ellen hozott törvényben nem egyértelmű, mi számít feloszlatott szervezet egyenruhájának.
Pintér Sándor hangsúlyozta: „rendetlenséggel nem lehet rendet csinálni”, és a törvényesség talaján kell állni. A polgárőrségek nem működhetnek a rendőrség felügyelete nélkül, erre hozták létre az Országos Polgárőr Szövetséget, amely korábban elutasította a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet.

MTI / Máthé Zoltán

Egy hallgató megkérdezte, Vona Gábor nem gondolja-e úgy, hogy például a magyar zsidókban félelmet kelt a Jobbik. Pintér Sándor is arról beszélt, a Jobbikhoz köthető egyes szervezetek és sajtóorgánumok félelmet keltenek a választópolgárok többségében. Vona azzal érvelt, hogy eddig semmilyen faji alapú törvényjavaslatot nem nyújtott be a Jobbik, a hivatalos közleményeken kívüli megnyilatkozásokat pedig nem tudja ellenőrizni. Szerinte a felelősség a magyar médiát és politikai elitet terheli, akik pl. a „cigánykérdés elbagatellizálásával” lehetővé teszik, hogy mások „útszéli stílusban” tárgyalják ezeket a kérdéseket.

Pánikgombos rendszer, még több közmunka

Pintér Sándor beszélt a Belügyminisztérium jövőbeni terveiről. A politikus egy eddig példátlan méretű közfoglalkoztatási programot vázolt fel, amely csak az Roosevelt-féle amerikai útépítési munkálatokkal és a második világháború utáni brit újjáépítéssel lesz mérhető. A 94 hátrányos helyzetű települést érintő program során a tartósan munkanélküli személyek a mezőgazdaságban és különböző közérdekű beruházásokban, pl. gátépítésekben helyezkedhetnek el. A résztvevőket emellett „megtanítják a földművelés, állattenyésztés, házi konzerválás és befőttkészítés módszereire”. A program célja hosszú távon az, hogy ezek a települések és maguk az emberek önellátóvá váljanak. A közmunkások által megtermelt élelmiszert például iskolák és szociális otthonok ellátására fordítanák. A „renitensebbeket” a rendőrség közvetlenül foglalkoztatná a katasztrófavédelmi, karbantartási és raktározási munkakörökben.  Pintér szerint a közmunkaprogram javítani fog a közbiztonságon, a gazdaság helyzetén és sokaknak segít majd visszatalálni a munka világába.

Vona Gábor üdvözölte segélyért elvégzendő közmunka bevezetését, de kifogásolta Hegedüs Zsuzsa szociológus részvételét a program végrehajtásában, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közmunkásokat magánvállalatok is foglalkoztathatják. Szerinte ez utóbbi a munkanélküliség növekedéséhez vezethet. Nagy sikert aratott a közönség soraiban egy nézői kérdés, miszerint meg lehet-e élni 47 ezer forintból? Pintér Sándor szerint, ha az illető "megtermeli a saját településén azokat a javakat, amelyek az élelmezéséhez szükségesek, kap hozzá megfelelő nevelt állatot, akkor meg". Vona Gábor szerint nyilvánvaló, hogy 47 ezer forint manapság nem elég a megélhetésre. A választ egy módon tudhatjuk meg: „ki kell próbálni”.

MTI / Máthé Zoltán

Zárszóként Vona azokról a területekről beszélt, amelyeken szerinte még vannak elmaradásai a Belügyminisztériumnak. Kevésnek tartja, hogy a 17 ezer elítélt közül csak hatezer dolgozik a börtönben, felvetette a szavazatvásárlások ügyét és az uzsorásokat, és javasolta a halálbüntetés visszaállítását. „Eljött a Szent László-i kereszténység ideje” – fogalmazott.
Pintér zárásként elmondta, az elszámoltatások jól haladnak, jelenleg 120-130 politikus ellen folyik eljárás, főként korrupciós ügyekben. A Belügyminisztérium eredményei között említette a katasztrófavédelem és az árvízvédelem fejlesztését.

Teltház, bekiabálások

A vitát hatalmas érdeklődés kísérte. Vona Gábor első megszólalásakor a hátsó sorokban az Ifjú Demokraták nevű szervezet aktivistái egy transzparenst mutattak fel, Vonának azt kiabálták, „Rasszisták haza!”, Pintérnek pedig ezt: „Munkahelyet, ne rendőrállamot!”. Ezután elhagyták a termet. Később az Ifjú Demokraták közleményt adtak ki, amelyben felháborodásuknak adtak hangot, hogy "Vona Gábor személyében egy rasszista, antiszemita, saját meghatározása szerint is antidemokratikus párt" képviselője tartott előadást az egyetemen, és „szégyenteljesnek” nevezték, hogy "a Tárcatükör-sorozat történetében példátlan rendőri védelem vette körbe az épületet, és bent is jószerivel több volt az úgynevezett terrorelhárító, mint a diák és az újságíró".

A Török Gábor politológus által moderált beszélgetés egy, a minisztériumokat bemutató rendezvénysorozat első állomása, a szervezők reményei szerint a választásokig mindegyik minisztert asztalhoz tudják majd ültetni egy, az adott szakterületen jártas ellenzéki politikussal.