„2014-ben nem lehet 13. havi nyugdíjjal kampányolni. Ki hinné el?” - így fogalmazta meg lapunknak egy neve elhallgatását kérő vezető szocialista politikus, hogy az elmúlt ciklusokhoz képest mára megváltozott a helyzet: a pártok kampányára jellemző ígérgetésspirál végére értek, s a szavazók jó része nagyjából tisztában van a kormányok - nem túl tág - mozgásterével.

Az MSZP az utóbbi időben minden korábbinál határozottabban ráállt a szociális témákra, legutóbb például a borsodi éhségmenet nyílt támogatásával akarta a szavazók tudtára adni: együtt érez a Fidesz kormányzása - főleg az egykulcsos adó és az adójóváírás megszüntetése - miatt kevesebbet kereső emberekkel. Ehhez olyan ellentmondásos eszközöket is bevetettek, mint Gúr Nándor és Nyakó István borostás-kötöttpulóveres-anorákos fellépése a parlamentben. A párt választmányi elnöke, Simon Gábor a hvg.hu-nak azt fejtegette, hogy az MSZP az éhségmenetes akcióban hiteles tudott maradni, nem telepedett rá annak szervezőire. Más szocialista politikusok ugyanakkor elismerték: hallottak olyan kritikákat a menet résztvevőitől, miszerint a menet Kossuth téri fogadtatásának majálist idéző hangulata nem volt túlzottan szerencsés. A hvg.hu tudósítóinak is panaszkodtak erről a rendezvény egyes résztvevői.

Ennek is három lába van

A szocialista párt stratégiaváltását már tavaly eldöntötték, de annak első jelei most láthatóak csak. A stratégia egyik legfontosabb eleme egy szocialista forrásunk szerint az, hogy a párt ne csak központilag kommunikáljon, hanem cselekedjen, akciózzon is, méghozzá helyi szinteken. „Ott kell lenni, részt kell venni az eseményeken. A pártnak helyben meglévő, az embereket foglalkoztató problémákat kell felvállalnia” - mondta a politikus, hozzátéve: az MSZP-nek elsősorban alulról kell (újra)építkeznie. „A választmányunk tavaly tavasszal elkezdte ezt a munkát. Meghatároztuk, kik azok, akikkel az együttműködés kialakítható és kiknek az érdekében” - mondta forrásunk. Eszerint az MSZP három, egymással nem feltétlenül azonos elemre építené a stratégiáját. Az együttműködő oldalra, a bázisra és a kedvezményezett oldalra.

Az „együttműködő oldalon” a lapunknak nyilatkozó egyik szocialista politikus a társadalomnak azt a rétegét érti, amelyben minél nagyobb arányban meg kell szerezniük a támogatottságot. „Ez a társadalom aktív középgenerációja. Azok a negyvenes-ötvenes korosztályhoz tartozó adófizetők, akik a vállukon viszik az országot. Ha korcsoportra bontanánk le, akkor nagyjából a 35 évestől azokig, akik a nyugdíj előtt állnak” - mondta a politikus.  Őket azért tekintik „együttműködő oldalnak”, mert - mint ahogy forrásunk mondta - ők a jövedelemtulajdonosok, „az ő adójukból lehet kormányozni”. „De a kedvezményezettek között ott kell lenniük az elesetteknek, vagy azoknak, akiknek kevesebb az érdekérvényesítési lehetőségük, például a fiatalok, nyugdíjasok, szociálisan nehezebb helyzetben lévők” -tette hozzá.

Éhségmenet szocialista képviselőkkel: a vesztesek az MSZP célkeresztjében

Stiller Ákos

Csakhogy retorikájában Orbán Viktor is a "középosztályra" építkezne, igaz, a Fidesz-kormány elsősorban azokra, akik az egykulcsos adóval jól járnak. A kormányfő sajátjai előtt tartott évértékelő beszédében mindenesetre szintén az aktív középgeneráció szimpátiáját igyekezett megnyerni - a híveit meg is tudta győzni.

A szavazó nem fájdalmat akar

Jóllehet a nyugdíjasok pénztárcájára közvetlenül még nem volt hatással a jelenlegi kormányzati gazdaságpolitika, az MSZP-ben úgy látják, az infláció miatt ez sem marad el. „Az idő itt is nekünk játszik” - utalt a hvg.hu-nak Göndör István országgyűlési képviselő arra, hogy a növekvő inflációt a nyugdíjasok is meg fogják érezni. Göndör szerint ráadásul az sem biztos, hogy a Fidesz meg tudja védeni az egykulcsos adót. „Ha azt nézzük, hogy hány nyertese és hány vesztese van az Orbán-kormányzásnak, akkor ez a mérkőzés már eldőlt. Az igazi kérdés az, hogy mikor mondja majd Orbán, hogy az IMF miatt az egykulcsos adót eltörli” - véli Göndör. Neki meggyőződése, hogy kormányra kerülésük esetén a mozgásterük is nagyobb lenne, ha a szerintük igazságtalan egykulcsos adót eltörölnék. „Az adótörvény módosításánál is azt mondtuk, hogy ha a kétkulcsos adót visszahozzuk, azt fedezetként nagyon sok mindenre fel lehetne felhasználni” - emlékeztetett Göndör István.

Azt azonban, hogy az MSZP át tudná csábítani a Fidesz-kormányból kiábrándult szavazókat, az elemzők kétkedve fogadják. Legutóbb Török Gábor politológus beszélt lapunknak arról, hogy az ellenzéki pártoknál lévő szavazók szinte egy darabbal nincsenek többen, mint voltak 2010 tavaszán, ez pedig unikális a magyar politikában.

„A Fidesz most ott áll, ahol 2010 előtt mi álltunk. Azért tűnik még biztosnak a győzelmük, mert a másik oldalon még nem dőlt el, kik lesznek az alternatíva velük szemben” - vélekedett egy másik, név nélkül nyilatkozó szocialista parlamenti képviselő. Szerinte a legnagyobb kihívás az MSZP-ben most az, hogy ki lehet-e törni az illúziókra épülő kampánypolitikából és lehet-e helyette racionálisabb módon, a valós helyzetből kiinduló politikát csinálni. „Eddig egyszer sikerült, egy évig, amikor Bajnai azt mondta, nagyon fog fájni, és egy évig ennek jegyében kormányzott. Utólag visszanézve magasabb az elfogadottsága annak az egy évnek, mint bármi másnak, ami azóta történt. De nem biztos, hogy Magyarország azt igényelné, hogy ez így legyen” - magyarázta a képviselő.

„2006-ban az igazi balhé abból volt, hogy a szocik lényegesen kevesebbet ígértek, mint Orbán úr, s mégis nyertek. Bennünk is mindig ott volt, hogy ezt tompítani, tompítani kellene, mert ez valóban egy spirál. Most már a ciklus elején, az első frakcióülésen az volt az álláspontunk, hogy olyan meccsbe nem megyünk bele, amelyben pirosat igénylünk, de abból nemcsak piros, még sárga sem lesz” -mesélte Göndör István. De szerinte nem elég, ha ők változtatnak a stratégiájukon. „Az is fontos lenne, hogy a választópolgár rájöjjön, hogy amit egy politikus mond, annak mi a valóságalapja, van-e alapja” - mondta.

Szanyi egyenrangúságot ígér

A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Koalícióval (DK) való viszony kérdését általában kerülték a megkérdezettek, noha a volt kormányfő avasi lakótelepi beköltözése és az éhségmenet támogatása ugyanarra a politikai üzenetre, a szociálisan rászorulók melletti szolidaritásra épül. Gyurcsánnyal kapcsolatban ugyanakkor Szanyi Tibor jelezte: a Fidesszel ellentétben az MSZP nem épülhet a vezérelvű politikára. „Nem egy karizmatikus vezetőre van szükségünk, hanem sok száz karizmatikus tábornokra” - mondta a politikus lapunknak.

Az MSZP-ben többen abban bíznak, hogy az újabban alakult, eltérő nagyságú, de kormányváltást akaró civil és politikai mozgalmak (például a Szolidaritás, 4K, Milla, Tiszta Kezek stb.), vagy ezen szervezetek legalább egy része együttműködik majd a szocialistákkal. „Nekünk megvan az az infrastruktúránk, amivel kormányt lehet buktatni” - mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Szanyi Tibor MSZP-s parlamenti képviselő. Kérdés, az eddig a professzionális politikában járatlan mozgalmárok elhiszik-e, amit Szanyi lapunknak kifejtett, miszerint a szocialista párt egyenrangú félként tekintene a civilekre. A hvg.hu-nak nyilatkozó szocialista politikusok szinte egytől-egyig azt hangoztatták, hogy a civil ellenzéki erők az MSZP nélkül képtelenek lennének leváltani a Fideszt. Korábban Szeged szocialista polgármestere, Botka László is azt mondta a hvg.hu-nak, szerinte „az MSZP nélkül nincs demokratikus kormányváltás”.