Puccskísérlet zajlott ellenem három fronton, amiben benne volt a CNN és néhány magyar, valamint külföldi diplomata is – többek között erről beszélt Orbán Viktor a Fidesz frakcióülésén vitaindító beszédében. Az ülésen éles vita alakult ki a BKV-ról, a kormányfő szerint "régi struktúrákra nem adunk pénzt". A kormányfő szerint 15 százalékot vesztett a Fidesz a szavazótáborából, de szerinte ez visszahozható, már csak azért is, mert nincs erős ellenzék.
Több egymástól független forrásunk szerint is szabályos puccskísérletről beszélt a magyar kormányt és személyét érő támadásokkal kapcsolatban Orbán Viktor Egerben, a Fidesz kihelyzett frakcióülésén elhangzott szerdai vitaindító előadásában. A kormánypártok a jövő héten kezdődő parlamenti szezon előtt három napon keresztül Egerben vitatják meg a tavaszi ülésszak programját. (A részletes napirendről részletesebben itt olvashat)
A miniszterelnök másfél órás beszédének jelentős részét az általa csak "három lábon állló puccskísérletnek" szentelte. Eszerint az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezők felhasználták a "nemzetközi médiát", valamint diplomáciai kapcsolataikat is.
A részletekről szólva Orbán Viktor arról beszélt, szerinte például a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség személyével szemben, emiatt befolyása meggyengült. Konkrét példaként az Országos Bírói Hivatalt vezetőjének személyét, a kiválasztás körüli híreket említette. (Szájer József felesége, Handó Tünde került az új bírói hivatal élére, ezt többen a Fideszen belül is nehezen vállalhatónak tartották.) Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy Handó Tünde megválasztása után "vakondokat", vagyis nemmel szavazó képviselőket keresett a frakcióban. "El kell dönteni, hogy ki melyik párt tagja, melyik oldalon áll" - mondta forrásaink szerint. A harmadik "lábról" annyit mondott, hogy az előző kormányokhoz kötődő külügyesek használhatták fel nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy gyengítsék személyét. "A puccsot sikerült leverni" - mondta végül.
Semmi nem véletlen
Orbán Viktor szerint semmi sem történt véletlenül az elmúlt másfél évben: a rohamtempóban meghozott döntések, intézkedések, törvények egy előre kidolgozott terv részei. Egy neve elhallgatását kérő fideszes forrás szerint Orbán beszédében hangsúlyozta, hogy két szempont játszott közre, amikor felpörgették a döntéshozatalt az alapvető célok elérése érdekében. Egyrészt, mint mondta, a kormányzás átvételét követően nem volt vesztegetni való idejük, mert felismerték, hogy a különböző alrendszereknél – gazdaság, társadalom – nem folytathatók a korábbi, toldozgató-foltozgató megoldások, és az alrendszerek többségét újra kellett indítani. Másrészt Orbán szerint az egy cikluson belül meghozható döntések száma véges.
Kiderült, mit ért konszolidáció alatt
A legfőbb célokról beszélve megismételte a keddi évértékelőjében elmondottakat, így azt is, hogy Magyarország felemelkedésének záloga egy széles, biztos egzisztenciájú középosztály kialakítása és megerősítése. Utalt rá, hogy az ehhez vezető út egyik alapköve az egykulcsos adórendszer bevezetése. Jelezte, nem hiába jelenik meg ennek filozófiája az alaptörvényben.
A miniszterelnök beszédében hosszasan fejtegette, mit ért konszolidáció alatt, jelezve, hogy nem az elmúlt másfél évben hozott döntésekből akarnak visszavenni, hanem az eddig elméletben törvényi szinten kialakított keretek működésbe hozásáról lesz majd szó. Szerinte a Fidesz akkor lesz sikeres, ha a rendszert jól tudja majd működtetni, és arra is utalt, hogy a rohamtempóban becsúszott hibákat is ki kell javítani.
Forrásunk szerint a vitaindító estén nem volt érezhető a feszültség a képviselők között, Orbán Viktor barátságos hangnemben beszélt. Ugyanakkor a kérdések elhangzásakor megváltozott a hangulat. Orbán ugyanis szinte az összes szóba kerülő döntését megvédte, határozottan kiállt például az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai keretszámok csökkentése mellett is. Forrásunk szerint Orbán arra utalt, a nagy döntéseket egy nagy elhatározással kell meglépni, ennek része volt a felsőoktatás átalakítása. Ennek alapelve ugyanis az, hogy ahol piacképes tudást lehet szerezni, ott az állam szerepét csökkenteni kell.
Orbán nem aggódik az ellenzék miatt
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a Fidesz az utóbbi időszakban választóinak körülbelül 15 százalékát vesztette el, de forrásunk szerint Orbán egyáltalán nem aggódik emiatt. Szerinte természetes, hogy a ciklus közepén, ilyen nagy átalakítások idején az emberek elbizonytalanodnak. Mint mondta, ezt nem lehetett megúszni, de a 15 százalékból a valós veszteség mindössze 5, ezért a maradék 10 százalékot a ciklus végéig vissza lehet szerezni.
Már csak azért is, mert szerinte nincs olyan politikai erő, amely a Fidesztől eltávolodott szavazókat meg tudná nyerni, és ez 2014-ig sem változik, mert az ellenzék nem tud élni esélyeivel. Az emberek elbizonytalanodása okaként jelölte meg, hogy a választók még nem látják, miként fog működni az új rendszer, sőt még a Fidesz is csak tanulja. De - így Orbán, miközben újfent utalt a rohamtempó szükségességére - 2013-14-re az új szisztéma fel fog állni, a kormány pedig be tudja bizonyítani, hogy jól tudja működtetni.
Tarlósnak is üzent
Információnk szerint a vitában szóba kerül a bankokhoz való viszony kérdése is. Egy neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, konkrét számok hangzottak el arról, milyen mértékű forráskivonás zajlik az országból. Úgy tudjuk, Orbán szerint több mint 1000 milliárdot vonnak ki a bankok. Ez szerinte nemcsak azért van, mert „nem szeretnek minket”, vagy elégedetlenek a kormány politikájával, hanem mert Európa forráshiányos és ilyenkor mindig a feltörekvő piacokról vonják ki a pénzt.
Határozottan utalt arra, hogy a végtörlesztéssel a tehermegosztás elért ahhoz a ponthoz, ahol az tovább nem növelhető. Azaz az önkormányzatok eladósodottságán nem segít a kormány egy hasonló konstrukcióval.
A BKV csődközeli helyzete is előkerült: Orbán hangsúlyozta, a fővárosi közlekedési cég tipikus esete annak, hogy a régi toldozgató-foltozgató megoldások nem váltak be. Szerinte elvi kérdés, hogy a régi struktúrákat nem tarják fent, mint Tarlósnak üzente, ne a kormánytól várják a megoldást, hanem dolgozzanak ki egy életképes szerkezetet. Információink szerint felvetődött a német mintájú holding típusú megoldás, ahol a nyereséges üzletágak finanszírozzák a veszteségeseket.
A BKV miatt éles vita alakult ki forrásaink szerint, a felszólaló György István főpolgármester helyettes ugyanis bírálta a kormányt a cég magára hagyása miatt, de felrótta a budapesti agglomeráció településvezetőinek is, hogy nem szállnak be a finanszírozásba. Ezt az érintettek visszautasították. A viták miatt végül az eredeti napirend is csúszott.
