Egyedül a jogi személyekre vonatkozó könyvvel kapcsolatban van még vita, ebből két változat készült - mondta a műegyetem professor emeritusa a szegedi jogásznapon tartott előadásán. A tervek szerint február 1-jével elkezdődhet az anyag államigazgatási egyeztetése, a tervezet  áprilisban kerülhet a kormány elé. A parlament a nyári szünet előtt vagy azt követően, ősszel fogadhatja el a jogszabályt, amely a kihirdetését követően egy évvel, 2013. július 1-jén vagy 2014. január 1-jén léphet hatályba - tudatta a szakember.

A kodifikációs bizottság a polgári törvénykönyvet rendkívül erős tradicionális magánjogi felfogásban készítette el, így a gazdasági alkotmányosság nem polgári jogi részei kimaradtak belőle - mondta el a professzor. A tervezetben nem szerepelnek a költségvetési szervekre, közalapítványokra, köztestületekre vonatkozó szabályok. 

A Sárközy Tamás megfogalmazása szerint az "állampolgári szemléletű tervezet" nem rendelkezik külön a gazdasági szerződésekről, kereskedelmi ügyletekről, ez alól - az uniós szabályok miatt - csupán a fogyasztói szerződés jelent kivételt. A professzor álláspontja szerint a "rendkívül konzervatív" polgári törvénykönyvet az ügyvédi és bírói jogalkalmazás fogja "korrigálni", a gyorsan változó élethez igazítani.

A bizottság a polgárjog teljes körét le kívánta fedni: ezért bekerült a jogszabályba a társasági jog. A munkajog és a szellemi alkotások joga - az iparjog és a szerzői jogvédelem - azonban kimaradt belőle.

A szakember a társasági joggal kapcsolatos változások közül kiemelte, hogy a közkereseti társaság és a betéti társaság jogi személy lesz, ez a változás azonban sem a tulajdonosok, sem a cégbíróságok számára nem okoz majd többletfeladatot, mert maga a törvény minősíti át a cégeket. Sárközy Tamás valószínűnek tartja, hogy a jogszabály elfogadásáig a pénzügyi, biztosítási területre vonatkozó előírások a jelenlegi tervezethez képest még változni fognak.