A magyar médiatörvény jobban korlátozza a médiát és ezáltal a szabad sajtó működését jelenleg, mint bármely más médiaszabályozás az Európai Unióban - jelentette ki az EB által az európai média helyzetének elemzésére felkért szakértői csoport vezetője, Vaira Vike-Freiberga.
Különösen nagy hatalom és aránytalanul sok döntési jogkör összpontosul a NMHH kezében, amely aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot - közölte az európai médiapluralizmust vizsgáló magas szintű munkacsoportjának vezetője, Vaira Vike-Freiberga.
A volt lett államfő, aki az EB által felkért szakértői csoportot vezeti, szerda délutáni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a sajtószabadság mellett a médiaszabályozók és a médiavállalatok szempontjait is beemelve igyekeznek ajánlásokat megfogalmazni év végéig.
A magyar médiaügyek körüli sajtóérdeklődés nyomán hazánk, a franciák és az olaszok - mint problémásnak tűnő országok - szabályozását és médiajogát vették górcső alá. Ezek alapján arra jutottak, hogy Magyarországon különösen nagy a médiahatóság kezében összpontosuló hatalom. A másik két vizsgált ország, Franciaország és Olaszország esetében a köztévé a francia elnök általi kinevezését, illetve az olasz kereskedelmi tévécsatornák tulajdonosi körének túlzott koncentrációját nevezte a legaggasztóbbnak.
Hozzátette, ezen gyakorlatokat semmiképpen nem javasolják követendő példaként a többi tagállam számára. A francia tévéelnök kinevezése kapcsán sajnálatát fejezte ki, hogy hasonló gyakorlatot vezetett be a médiahatóság elnökének kiválasztásánál hazánk is a tavaly életbe lépett új magyar médiatörvénnyel.
“Részletesen elemeztük a magyar kormány által megküldött dokumentumot, amely azzal érvel, hogy a magyar szabályozás egyes részletei külön-külön fellelhetőek az uniós tagállamok törvényeiben. Sajnos azonban több esetben arra jutottunk, hogy a szabályok összeollózása során kontextusukból kiragadva, azokat félreértelmezve vették át a magyar szabályozásban.” - magyarázta Vike-Freiberga.
A Klubrádió esete kapcsán elmondta, téma volt a frekvenciakiosztás és annak korlátozásának kérdése. Hozzátéve, értelmezése szerint a technológiának hála mára a frekvenciahiány nem képez valódi akadályt az ellenzéki magyar rádióadó esetében. A hvg.hu-nak nyilatkozó bizottsági forrás szerint a Klubrádió esetét azonban tisztán a sajtószabadság szempontjából vizsgálták és nem foglalkoztak a túl sok frekvencia kiosztás nyomán esetleg nehéz helyzetbe kerülő rádióadók gazdasági lehetőségeivel.
Vike-Freiberga egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány az ellenzék és a médiapiaci szereplők érdemi bevonásával finomít a magyar szabályozáson, kiegyensúlyozottabbá és kevésbé korlátozóvá alakítva azt. Hozzátette, a mai megbeszélésen szó volt arról, hogy Magyarországon a helyszínen is vizsgálódik a munkacsoport, amennyiben erre fogadókészséget mutatnak a magyar hatóságok.
A munkacsoport meglátásainak következményei kapcsán Vike-Freiberga hangsúlyozta, “nem vagyunk bírók, sem rendőrök” annyit remélünk, hogy a jövőben a tagállamok és az Európai Bizottság az ajánlásaink figyelembevételével módosítják szabályaikat és hatóságaik működését.
