Ismertté vált az érintettek által röghöz kötésként aposztrofált hallgatói szerződések feltételrendszere, mely szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet.

Felmerül a kérdés, hogy a múlt csütörtökön elfogadott kormányrendelet nem gátolja-e a szabad munkaerő-áramlást az Európai Unión belül. Az általunk megkérdezett jogászok azonban azt mondják: uniós jogi szempontból és a szabad mozgás szempontjából sem aggályos a rendelet, hiszen a lehetőség így is megvan a külföldi munkavállalásra, igaz, csak azzal a kikötéssel, hogy vissza kell fizetni a képzés költségét.

Ha politikailag vitatható is, jogilag nem lehet fogást találni a hallgatói szerződéseken - mondta a hvg.hu-nak Gyulavári Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának egyetemi docense, munkajogász. A szakember szerint az oktatásnak ez a területe uniós szinten nem harmonizált, ezért nemzeti kompetenciába tartozik. Hasonlóképpen látják ezt a Dr. Viszló ügyvédi irodánál is: ha nem diszkriminatívan alkalmazzák a rendeletet, akkor nem támadható, ugyanakkor az felvet elvi kérdéseket, hogy előre szabályoznak egy jövőbeli munkaviszonyt.

Marasztalják vagy elüldözik a diplomásokat?

Bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a rendelet célja, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon, Polónyi István oktatáskutató-közgazdász szerint épp az ellenkezőjét érik el vele.

Stiller Ákos

„Egy ilyen rendelkezésre kétféleképpen lehet reagálni: vagy komolyan veszi valaki és itthon marad, vagy elmegy külföldre, de nem jön haza, és a képzés költségeit sem fizeti vissza. Ha a hallgató hazajönne, az adóhivatal nyilván nyomon követné a tartozásait, ha viszont kint marad, nem hiszem, hogy nemzetközi pereket indítanának” – fejtette ki a hvg.hu-nak az oktatáskutató.

Polónyi szerint ezért a hallgatói szerződések bevezetése a legjobb módszer arra, hogy elüldözze Magyarországról a diplomásokat: „Ez egy beteg elme csapkodása, nevetséges dolog, a kormány kihasználja a gyerekek kiszolgáltatottságát. Úgy íratnak velük alá egy szerződést, hogy cserébe semmit sem tudnak garantálni, nem vállalnak felelősséget”. A szakember ezzel együtt úgy véli, nem fog kiderülni, hogy is működnének a hallgatói szerződések a gyakorlatban, mert ha az Orbán-kormány megbukik, ezt a rendeletet is eltörlik majd.

Büntetés helyett kiemelt javadalmazás

Hasonlóan ellenőrizhetetlennek tartja az új szerződéses rendszert a Hallgató Önkormányzatok Országos Szövetsége is (HÖOK), bár értik azt a társadalmi igényt, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke korábban azt mondta, alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével. Szerintük ez nem jelent megoldást, és azt sem látják, hogyan lehet majd nyomon követni, számon tartani. Ők nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek.

A szerződések azért is igazságtalanok Nagy szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.

Kire vonatkozik?

A felsőoktatásban összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. Az új felsőoktatási törvényben meghatározott három finanszírozási forma szerint mintegy 34 ezer hallgatónak - "értelemszerűen a legjobbaknak", legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon - száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a Diákhitel 2.

Stiller Ákos

Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást. Ha a diák nem tud maradni vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek pedig, ha három gyereket szülnek, elengedik a visszafizetést.

Azokon a helyeken - a jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el később a tanuló. A továbbtanuláshoz minimálisan 240 pont kell; a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti meg.

Megkérdeztük az oktatási államtitkárság sajtóosztályán, létezik-e az Európai Unión belül hasonló hallgatói szerződés, amelyben nem garantálják, hogy a hallgatók el tudnak majd helyezkedni a diploma megszerzése után, illetve hogy az új rendelet megalkotásakor alapul vették-e más országok mintáit is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.