A hivatalából átszervezés miatt december 31-vel távozó egykori ombudsman kifogásolja, hogy az igazságügyi tárca tavaly nyári közleményében azt állította: háromszor is volt egyeztetés a kérdőívekről, holott Jóri szerint csupán ombudsmani vizsgálat volt, egyeztetés nem.

A szaktárca nyári közleményében azt közölte, hogy Jóri András és egyik kollégája májusban személyesen egyeztetett a szociális konzultáció kérdőíveiről az azt kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) vezetőivel, majd pedig Jóri kollégái még két alkalommal, és "amint a KEK KH-nak a találkozóról készített emlékeztetői is tanúsítják, Jóri András és munkatársai az egyeztetések végeztével mindhárom alkalommal kifogás nélkül és elégedetten távoztak".

Jóri szerint ezek a valótlan állítások azt a látszatot keltik, mintha érdemi egyeztetés lett volna, holott csupán informális megbeszélés történt, és folyt az ombudsmani vizsgálat. A felperes kiemelte, hogy a tárca tájékoztatásával ellentétben soha nem járt a KEK KH-ban, és ennek bizonyítására kéri a beléptetőrendszer adatait. Továbbá Jóri András szerint az sem igaz, hogy elégedetten távoztak volna, ezzel szemben a valóság az, hogy aggályokat fogalmaztak meg, amelyek utóbb elmarasztaló állásfoglaláshoz vezettek. 

A felperes kétmillió forintos nem vagyoni kártérítést és nyilvános elégtétel adását kéri, mert álláspontja szerint jó hírnevét sértők az igazságügyi tárca valótlan állításai, és megkérdőjelezik adatvédelmi biztosi tevékenységének szakszerűségét, objektivitását.

Az alperesi oldal a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a kifogásolt közlemény nem jogsértő. Az ügyvéd felkészülési időt kért a részletes, érdemi ellenkérelemre, mert mint mondta, csak a napokban kapta meg az ügyet megbízójától. A bíró a tárgyaláson közölte, hogy az ügy iratait tavaly szeptemberben kézbesítették az alperesnek. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy közleménye valóságtartalmát az alperesnek kell majd az eljárásban bizonyítania. 

A KIM ellen indított pert a bíróság egyesítette azzal a másik, hasonló tartalmú üggyel, amelyben Jóri András a nemzeti konzultáció kérdőíveit kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát perelte be az egyeztetéssel kapcsolatos tavaly nyári közleménye miatt. Ebben a hivatal leszögezte, hogy volt egyeztetés az adatvédelmi biztossal, nem kezelt jogosulatlanul adatokat, továbbá visszautasította "az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatását célzó kijelentéseket".

Jóri a történtek kapcsán emlékeztetett arra is, hogy a szaktárca illetékese már jóval az állítólagos egyeztetés előtt utasítást adott a kérdőívek kinyomtatására, ami önmagában jelzi, hogy a tárcánál mennyire gondolták komolyan ezt az egyeztetést. A volt adatvédelmi biztos ebben az ügyben is kétmillió forintos nem vagyoni kártérítést és nyilvános elégtétel adását követeli. A polgári per márciusban bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Az eset kapcsán tavaly nyáron Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a parlamentben arról beszélt, hogy az adatvédelmi biztos nem fejezte ki ellenvéleményét az adatkezeléssel összefüggésben egyetlen egyeztetésen sem, "egészen addig, amíg meg nem tudta, hogy az adatvédelmi ombudsman pozíciója megszűnne az új alaptörvény értelmében és az új törvény értelmében, és egy hatóság jön létre helyette. Azóta elkeseredett háborút folytat mindenfajta olyan adatvédelmi jogszabály ellen, amit ez a kormány ad. (...) Van ez így, hogy a politika egzisztenciális érdekekre épül fel, van úgy, hogy valakinek a meghiúsult személyes karrierje az egész világképét átalakítja, de erre nem kellene tartós szakmai véleményt alapozni."

Az adatvédelmi biztos és a kormányzat képviselői a kérdőív előzetes egyeztetésének kérdése kapcsán több héten át vitában álltak; a témában Jóri András és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is több közleményt adott ki, Szijjártó azt hangoztatta, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalását "személyes motivációk indokolhatják". 

A nemzeti konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos vizsgálatának eredményeként Jóri András adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés miatt tavaly augusztusban elrendelte a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Az ombudsman megállapította, hogy a szociális konzultáció kérdőívei és a hozzájáruló nyilatkozat sérti az adatvédelmi törvény előírásait, a Szociális konzultáció 2011-gyel összefüggésben nem érvényesülnek a törvényben meghatározott garanciák, mint a teljes anonimitás követelménye, továbbá az érintett véleménye és név-, lakcímadatai összekapcsolásának tilalma. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal.

A KEK KH bíróság előtt kezdeményezte az adatvédelmi biztos határozatának felülvizsgálatát. A közigazgatási per februárban kezdődik, érdekessége, hogy miután a Jóri vezette adatvédelmi ombudsmani hivatal tavaly év végén megszűnt, álláspontját a bíróság előtt már a január elsejével felállított Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság képviselheti, amelynek vezetőjét, Péterfalvi Attilát szintén beperelte Jóri azon állítása miatt, hogy a hatóság tevékenységének megkezdését hátráltatta a volt adatvédelmi biztos az átadás-átvételtől való elzárkózással.