Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban.
A hvg.hu múlt szerdán írta meg, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. Mint írták, az államfő és a bolgár sportkutató személyesen is jól ismerték egymást, az államfő részt vett Georgiev több munkájának elkészítésében és közös forrásból dolgoztak. Másnap a bolgár sportkutató lánya a hvg.hu-nak azt mondta: kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.
Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke múlt héten az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta: vizsgálatra van szükség annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál.
Az államfő a 180 perc című műsorban szerda reggel azt mondta, „meg kell nézni a magyar értelmező kéziszótárt”, mert szerinte ebben az esetben nem lehet plágiumról, vagyis szellemi tulajdon ellopásáról beszélni, 1992-es kisdoktori dolgozata végén hivatkozott ugyanis a felhasznált szakirodalomra. A köztársasági elnök szerint az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozatokban lábjegyzetben, oldalanként ne szerepeljen minden forrás, elég volt, ha a dolgozat végén, egyszerre sorolták fel a felhasznált irodalmat.
Schmitt Pál szerint az akkori Testnevelési Egyetem tanácsa nevezett ki mellé opponenseket és konzulenst, egyik szakembert sem ő jelölte, és mindannyian rendben találták formailag a dolgozatot, így a források feltüntetését is. Összesen 21 forrást használt fel a munkájához, amelyben 30-35 oldalon saját következtetéseket von le a témában - tette hozzá. Az államfő beszélt arról is, hogy a kisdoktori disszertációért semmilyen anyagi kompenzációt nem kapott, az opponenseknek sem adtak honoráriumot, mivel társadalmi munkát végeztek.
Nikolaj Georgiev néhai bolgár sportkutatóról Schmitt Pál azt mondta a műsorban: már akkor ismerték egymást, amikor Lausanne-ban dolgoztak. Állítása szerint jelezte neki, hogy a könyvét szeretné egy kisdoktorihoz felhasználni, és örült ennek. Ugyanakkor a dolgozat megírásában nem segítette – mondta még az interjúban.
A köztársasági elnök a múlt héten kirobbant botrány után először hétfőn lépett a nyilvánosság elé: a Sándor-palotában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezte ki Csizmadia Norbertet, sok újságíró volt az eseményen, de kérdéseket akkor nem lehetett feltenni az államfőnek.
A Testnevelési Egyetem jogutódjától, a Semmelweis Egyetemtől kedden közölték, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre Schmitt Pál kisdoktorijának "tanulmányozására”. Az államfő a vizsgálattal kapcsolatban szerda reggel azt mondta: szeretné, ha pont kerülne az ügy végére, és reméli, tisztázni tudja magát a vád alól, amely mögött egyébként rosszindulatot lát.
A szerdai reggeli rádióinterjúban nem volt szó a plágiumügy esetleges következményeiről. Schmitt Pál arról sem beszélt, miért csak egy hét után szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt.
