Úgy tűnik, hogy nem a szakmai előkészítés, hanem a politikusok ad hoc irányváltásai és a lobbiérdekek diktálják a tempót a magyarországi televíziózás digitális átállásában. Másfél éve semmi sem történt ezen a területen, a folyamatot a mostani állás szerint 2014. december 31-ig kellene befejezni, és legalább másfélmillió embert érint – emlékeztet a Mérték médiaelemző blogon közzétett írásában Urbán Ágnes médiaelemző.
Az analóg földfelszíni műsorszórás felváltása digitálissal két okból szükséges. Az analóg lekapcsolást uniós tagországként Magyarországnak is teljesíteni kell, különösen azért, mert a frekvenciák terjedésének sajátosságai miatt a tagországok zavarhatják egymást a frekvenciahasználatban. Másrészt a mobil szolgáltatóknak mind több és több frekvenciára van szükségük a megfelelő minőségű és elérhető árú szolgáltatások nyújtásához, a szektor további fejlődésének feltétele a szabad frekvenciasávok elérhetősége. Ehhez szükséges a rendkívül pazarló, 20. század közepi technológiára épülő analóg műsorszórás felváltása a sokkal kisebb spektrumigényű digitális műsorszórással.
A digitális átállást sokan egyszerű műszaki feladatnak tartják, valójában azonban ez egy meglehetősen összetett médiapolitikai kérdés, mert minden olyan háztartást érint, amely egyszerű szoba- vagy tetőantennával televíziózik. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint most csaknem másfélmillió ember lakik olyan háztartásban, akik ilyen módon veszik a televíziós jelet. Ők ma megelégszenek az MTV, az RTL Klub és TV2 műsorával, de ha a digitális átállás felkészületlenül éri őket, már ezeket a csatornákat sem tudják majd nézni.
Az említett 1,5 millió ember nem kevés, bár természetesen ma már erős többségben vannak azok, akik valamilyen előfizetéssel vagy egyéb ingyenes szolgáltatással jutnak kisebb vagy nagyobb csatorna csomagokhoz, őket ez a változás egyáltalán nem érinti. A digitális átállás kérdését különösen érzékennyé teszi, hogy a mai napig analóg földfelszíni vétellel tévézők között sok az idős ember, az egyszemélyes, alacsony jövedelmű háztartás. Éppen ezért a társadalmi feszültségek elkerülésének titka a sikeres átállási stratégia: a folyamatot meg kell tervezni, az átállási dátumot erőteljesen kommunikálni kell azért, hogy a technológiai újítások iránt kevésbé fogékonyak is tisztában legyenek a változással.
Az analóg műsorszórás lekapcsolása utána a vételhez egy digitális dekóderre (set-top-box) van szükség, ha ezt nem szerzi be időben a háztartás, az analóg adás lekapcsolásakor egyik napról a másikra tévéműsor nélkül maradhat - emlékeztet az elemző.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben eredetileg 2011. december 31. szerepelt céldátumként, az átállásnak, vagyis az analóg földfelszíni televíziózás kikapcsolásának eddig a napig kellett volna megtörténnie. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es törvény (médiatörvény) egyik módosítása ezt a dátumot 2014. december 31-re tolta.
Felmerül a kérdés, hogy az elmúlt másfél évben miért nem tett semmit a hatóság az átállás előmozdításáért és miért van szükség még majdnem három évre a folyamat befejezéséhez. Egy jó médiaszabályozási környezetben a médiahatóságnak nincs túl sok oka és módja, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba. A kevés kivételek egyike éppen a digitális átállás: itt világos szakpolitikára, jól megtervezett átállási stratégiára lenne szükség, amely hozzájárul a technológiaváltás gyors és hatékony levezényléséhez. Ehhez képest úgy látszik éppen ezen a területen bénult a magyar hatóság, a folyamatot nem a szakmai felelősök, hanem a partvonalról bekiabáló politikusok alakítják – olvasható a blogon.