Az intézet hétfőn juttatta el elemzését az MTI-hez, amelyben a kabinet másfél évének politikai gyakorlatát vetette össze a Fidesz ellenzékben, illetve a 2010-es kampányban elhangzott ígéreteivel. Filippov Gábor elemző szerint bár a Fidesz-KDNP kampánya nem bővelkedett kézzel fogható, számon kérhető politikai vállalásokban, a választási programból és a pártszövetség vezető politikusainak nyilatkozataiból számos konkrétumot le tudtak szűrni.

A Magyar Progresszív Intézet a teljesült ígéretek példájaként említi a gyes 2009 előtti szabályainak visszaállítását, illetve a családi adózás bevezetését. Ezzel szemben nehezen feloldható ellentmondásnak tartják, hogy a Fidesz korábbi határozott tandíjellenessége, amely szerintük a 2008-as népszavazással együtt megalapozta a pártszövetség kétharmados győzelmét is, miként fér össze az államilag támogatott felsőoktatási helyek szűkítésével és az önköltséges képzési rendszer bevezetésével.

"A Fidesz saját magának állított csapdát"

Az elemzés készítői úgy gondolják, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem tudja tartani magát ellenzékben kifejtett alternatív válságkezelési programjához, vagyis a radikális, megszorítások nélküli adó- és járulékcsökkentéshez, hiszen a költségvetés már egy enyhébb szja-csökkentést is nehezen viselt el. Kiemelik: az Orbán-kabinetnek az ellenzékben élesen támadott, klasszikus megszorításokhoz kellett nyúlnia azért is, mert a köztehercsökkentés nem vezetett a belső fogyasztás felpörgetéséhez, ami a Fidesz egyik fő választási ígéretét, a foglalkoztatás jelentős bővítését is hátráltatja. Az intézet munkatársai arra is kitérnek, hogy a Fidesz saját magának állított csapdát az IMF-együttműködés korábbi kritizálásával, majd elvetésével.

Felidézik továbbá, hogy választási kérdésekben a határon túli magyarok szavazati joga jelentette a legkomolyabb ellentmondást. Mint emlékeztetnek, a Fidesz 2004-ben, illetve a 2010-es kampány alatt is azt hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság megadása nem jelentheti a választójog automatikus kiterjesztését. Az intézet szerint a kormányváltás után ezzel szemben gyökeres fordulat következett, és a határon túli magyarok megkapták a választójogot.

Nyugdíjígéret

A Magyar Progresszív Intézet elvesztegetett időnek nevezi az elmúlt másfél évet az egészségügy szempontjából. Mint írják hamar feledésbe merült például Pesti Imre fideszes szakpolitikus azon ígérete, hogy a kormányváltás után 200 milliárd forint pluszforrást kap az egészségügy, emellett nem történt meg az eladósodott kórházak adósságrendezése, csak államosításuk került napirendre.

Megjegyzik azt is, a Fidesz ellenzéki éveiben a nyugdíjrendszerre vonatkozóan tette legirreálisabb ígéreteit, amelyek szerintük a 14. havi nyugdíj vállalásában csúcsosodtak ki. Az elemzők aláhúzzák, a Fidesz 2010-ben a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások védelmével kampányolt, majd államosította azokat. Hozzáteszik: míg Lázár János 2006-ban a rendőrök kedvezményeit védte, addig az elmúlt évben az ő "vezérlésével" szüntették meg a korengedményes nyugdíj lehetőségét.

Az intézet munkatársai a fentiek mellett a kormány szemére vetik az alkotmányozási szándék elhallgatását is, sőt - mint írják - Navracsics Tibor a kampány hajrájában még tagadta is, hogy egy-két módosításon kívül hozzá kívánnának nyúlni az alkotmányhoz.