Sikerült elérnie az utóbbi hetek diplomáciai bénázásával a magyar kormánynak, hogy az S&P tömeges eurózóna-leminősítési hulláma ellenére is a magyar kormány vitatott törvényeitől legyen hangos a héten Strasbourgban ülésező Európai Bizottság (EB) tanácskozása és az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Kilátásainkat még borúsabbá teheti, hogy Martonyi János külügyminiszter a nyugati sajtóban az utóbbi napokban levezényelt interjú- és cikkáradata, valamint Fellegi Tamás, a nemzetközi hitelszerződés kitárgyalásáért felelős tárca nélküli miniszter földkerülő “tárgyalás-előkészítő” látogatásai ellenére Orbán Viktor továbbra sem adta egyértelmű jelét annak: kész a hibák elismerésére és a Brüsszel által kifogásolt törvények módosítására. Orbánékat az sem késztette cselekvésre eddig, hogy múlt szerdán az EB úgy határozott, hazánk nem tette meg a költségvetése egyensúlyba hozásához szükséges 2009 júliusában kialkudott lépéseket. Így az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás nyomán jövőre akár a kohéziós alapból Magyarországnak járó kifizetések felfüggesztése is felmerülhet.

Győri az előörs

A jelek szerint azonban tisztában lehet a magyar miniszterelnök azzal, hogy nyugati partnerei határozott elköteleződést követelnek, ezért is utazik Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár mellett Orbán is Strasbourgba kedden. Szijjártó Péter a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy a magyar miniszterelnök a szerdai ülésen felszólal. Az EB sajtószolgálata kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, nem terveznek Orbánnal közös sajtóeseményt keddre az EB biztosainak ülése után.

A lapunknak nyilatkozó bizottsági források szerint azonban Orbán megjelenése - és határozott állásfoglalása - mindenképpen jót tenne hazánk tárgyalási pozícióinak, hiába Fellegi “miniszteri megbízatása”. Ugyanis részint a magyar kormánnyal szembeni bizalmatlanság okán a Valutaalap és Brüsszel is kevesli egy “valódi pénzügyminiszter” helyett egy tárca nélküli miniszter delegálását.

Más hangok szerint abból a szempontból mindegy is, hogy Orbán tiszteletét teszi-e Strasbourgban, hogy az EB kedden immár minden valószínűség szerint formálisan is útjára indítja három jogszabály kapcsán szabályszegési eljárásait. A lapunknak nyilatkozó, a dossziékat ismerő bizottsági források ráadásul visszautasítják azokat a vádakat, amelyek szerint az EB jogalap nélkül vaktában hadonászik és nem tudja uniós jogszabályokkal alátámasztani érveit a vitatott törvényekről.

Három a brüsszeli feltétel

A legkritikusabb törvény, az MNB-törvény módosítása - amelynek korrekcióját nyíltan a nemzetközi hiteltárgyalások feltételeként említi az EB és az IMF is - kapcsán Brüsszel már december közepén, elfogadása előtt az uniós alapszerződéssel ellentétesnek ítélte. A hvg.hu értesülései szerint az immár lezárult jogi vizsgálódás a témában megerősítette, az MNB-törvény több ponton is ütközik az alapszerződés 130. cikkével, amely a központi bankok függetlenségét mondja ki.

Nem lesznek elnézőek a magyar kormánnyal szemben az Unió vezetői

AP / Virginia Mayo

A másik két, kiemelt figyelmet kapott dosszié az igazságügyi reformé és az önálló adatvédelmi ombudsmani hivatal felszámolásáé. Ezek kapcsán decemberben előbb levelet váltott az alapjogi és igazságügyi biztosi portfólióért felelős Viviane Reding és Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Azután forrásunk szerint a már az alapos elemzés után íródott brüsszeli levélben megfogalmazott jogi aggályokat a hivatalos és kimerítő magyar válasz ellenére fenntartották.

Ahogy az az EP jogi és igazságügyi bizottságának ülésén múlt csütörtökön elhangzott, az EB szerint az igazságügyi reform bírók nyugdíjazásáról szóló rendelkezése - amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené - az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével ütközhet, egészen pontosan annak életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével. Forrásunk szerint ráadásul az esetjog is Brüsszel mellett állhat, ugyanis tavaly egy hasonló ügyben német pilóták pert nyertek egy korai nyugdíjazásról szóló ügyben az Európai Bíróságon.

Francoise de Bail, az EB igazságügyi főigazgatóságának főigazgatójának múlt heti érvelése alapján kétséges a magyar igazságügy függetlenségének garantálása az új törvények szerint. Ezért az EB az európai alapjogi charta 47. cikkelye alapján terelheti jogi útra az ügyet. Az EB szerint a bírói függetlenség kérdéséhez tartozik a nemzeti bírói hivatal elnökében összpontosuló túlzott döntési jog és az alkotmánybíróság átalakítása is.

Az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetését, illetve 2008-ban hat évre választott vezetője, Jóri András mandátumának lejárta előtti eltávolítását a hvg.hu értesülései szerint az uniós adatvédelmi irányelv mellett az európai alapjogi charta személyes adatok védelméről rendelkező 8. cikkelye alapján is megkérdőjelezik.

Arról azonban, hogy a fent vázolt témákban végül összesen hány szabályszegési eljárás, milyen határidővel indulhat, csak a biztosok keddi ülésén dőlhet el. Forrásunk hozzáteszi azonban, hogy a közeljövőben akár további szabályszegési eljárások is indulhatnak hazánkkal szemben. Meg nem erősített értesülések szerint erre a legnagyobb esély a végtörlesztési törvény kapcsán van, de további jogi fogódzókat keres Brüsszel a médiatörvény és a stabilitási törvények esetében is. Utóbbi visszavonását már elfogadása előtt kérte az EB.

Parlamenti szócsata szerdán

Pontosan egy évvel a magyar uniós elnökségi félév startját beárnyékoló médiatörvény európai parlamenti vitája után ismét a képviselők kérdésének kereszttüzébe kerülhet az Orbán-kormány. A szerda délutánra időzített meghallgatáson az EB elnöke, José Manuel Barroso kell hogy válaszoljon az európai honatyák hazánkkal kapcsolatos kérdéseire. A válaszok és az EB előző nap ismertetendő jogi lépéseinek tükrében szavaz majd az EP várhatóan februári 2-i brüsszeli ülésén hivatalos intézményi álláspontjának sorsáról.

Miközben azonban a zöldek és a liberálisok egyenesen az alapszerződés hetes cikkelyére alapozva egy hosszú folyamat végén a magyar uniós szavazati jog felfüggesztésével fenyegető eljárás elindítását pártolják, addig a szocialisták egyelőre csak megvizsgálnák ennek lehetőségét. A Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) - amely tavaly sziklaszilárdan állt a Szájer József vezette frakció mögött - ezzel szemben hivatalosan az EB döntésétől teszi függővé, mitévő legyen a magyarokkal. Annyit már világossá tett az EPP, hogy az Európai Bizottságot támogatja, amennyiben bebizonyosodik, hogy az Orbán-kormány vitatott törvényei ellentétesek az uniós joggal.

Még kevésbé teheti azonban bizakodóvá a Fideszt az európai porondon, hogy az “európai szorítóban” legutolsóként a szavát hallató soros elnökséget betöltő Dánia illetékes unióügyi minisztere kijelentette: “ha Magyarország most jelentkezne az unióba, biztosan nem vennék fel”. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a dán kormány szintén a szavazati jogunk felfüggesztésének kilátásba helyezését vetette fel nemrég.