Az új magyar jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány - mondta a miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Orbán Viktor sajnálja a magyarokat, mert "az elmúlt 8-10 év okkal tette őket bizalmatlanná, a hírek össze-vissza csapdosnak, könnyű pánikot kelteni". Megerősítette, hogy nincsenek a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban még konkrétumok, és hogy az országnak szüksége van a biztonsági hitelkeretre.
Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel a Fellegi-Lagarde találkozóval kapcsolatban azt mondta: folyamatos kapcsolatban van a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a tegnap éjszakai találkozó előtt beszélt utoljára Fellegi Tamással, de tudta, hogy mi fog ott történni. Megerősítette, hogy nincsenek a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban még konkrétumok, csak találgatások vannak.
Az IMF-ről azt mondta: ez egy nemzetközi pénzintézet, amelynek mi is tagjai vagyunk, a befizetések arányában van szavazati joga az államoknak, és Magyarországnak csekély szavazati joga van, mivel kis ország. "Az IMF-et az alapító levél szerint azért hozták létre, hogy segítse a tagállamok gazdasági növekedését és pénzügyi egyensúlyát, emiatt ez a legjobb intézmény a számunkra, mert Magyarországon jelenleg a gazdasági növekedés a probléma, ennek beindításához van szükségünk a biztonsági hitelkeretre, nem a pénzügyi bizonytalanság miatt" - jelentette ki a kormányfő.
"Az IMF-et az érdekli, hogy vissza tudjuk fizetni a hitelt"
"Meggyőződésünk, elvi álláspontunk, és a kormányprogram is erre épül, hogy az országot abba az állapotba kell hoznunk, hogy biztonságosan hozzájuthasson a pénzeszközökhöz a versenypiacról, amivel aztán működhet. Szükségünk van a biztonsági hitelkeretre" - tette hozzá.
A 2012-es évvel kapcsolatban azt mondta: két részre fog osztódni, az első részében európai gazdaságpolitikai fordulatra számít, szerinte ennek jeleit már most látni. Példaként említette a spanyol és olasz állampapír-értékesítés javuló tendenciáját. A második félévben pedig a gazdasági növekedés lesz a fő téma.
Az IMF-et az érdekli, milyen gazdaságpolitika szükséges ahhoz, hogy vissza tudjuk fizetni a hitelt. Alacsony költségvetési deficitet, az államadósság csökkentését, hosszú távú, stabil szerkezeti reformokat várnak, ebből a szempontból az IMF-nek nincsen a Magyarországétól elkülönült, saját érdeke - véli Orbán.
"Van, ahol egyetértünk az EB-vel"
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság a héten jelezte, három törvénnyel kapcsolatban szeretne változtatásokat, a miniszterelnök azt mondta: "ha vannak olyan érvek, amelyek a jogszabály megváltozatása mellett szólnak, meg fogjuk fontolni". Hozzátette: a médiatörvény estében is így járt el a kormány. Orbán egyelőre még csak politikai érveket lát, ám úgy érzi, a jogi vita is egyre tisztább az EB-vel.
"A bírók nyugdíjazási ügye magyar ügy" - mondta a kormányfő, aki szerint azonban az EU érdeke is a tiszta nyugdíjszabályályozás, és az ezzel kapcsolatban hozott jogszabály ezt teremti meg idehaza. Az ombudmani rendszer átalakítása, az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetése "porszemnek tűnik a gépezetben" Orbán szavai szerint. "Az adatvédelmi ombudsman jogkörét és hivatalát átszerveztük, többször mondta (Jóri András - a szerk.), hogy ezt nem szeretné, ezért új biztost neveztünk ki. Ezt kifogásolják, ezt majd tisztázzuk" - részletezte álláspontját az üggyel kapcsolatban.
Az olyan esetleges uniós kérésekről szóló híreket, mint az új alaptörvény házasságra vonatkozó részének, vagy a jegybankvezetők esküszövegnek megváltoztatása, vagy a volt miniszterelnököt is érintő eljárás megszüntetése, Orbán Viktor nem kívánta kommentálni, azokat találgatásoknak minősítette.
A jegybanktörvénnyel kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió már sorokoztat fel jogi érveket, "van ahol egyetértünk, van ahol nem". A túlzottdeficit-eljárás következő szakaszba léptetését nem látja "súlyosnak". "A múltra vonatkozóan az EB-nek igaza van. 2009-ben a költségvetési hiány helyzetének gyors javulását várták, ezt mi betartottuk 2010-11-ben, de nem a hagyományos megszorító intézkedésekkel, amit az EB szeretett volna" - jelentette ki a kormányfő, aki ezt azzal indokolta, hogy a magyar emberek nem bírták volna el az Eb által elvárt megszorításokat.
"Ezért bevontuk a nagy cégeket, bankokat, válságadót vetettünk ki 3 évre, ebből 1080 millárd forint jött be mostanra" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy ezt a pénzt nem a bérből, fizetésből élőktől, nyugdíjasoktól vették el. "Ez az uniónak nem tetszett, mert nem a hagyományos módon csináltuk, de az elejétől jeleztem, hogy 2013 januárjától kivezetjük a válságadót" - mondta.
"Pánikkeltés az államcsőd lebegtetése"
A 2012-es költségvetési hiánycél hozza azt, amit az unió elvár. A nyolcadikok leszünk ebben az évben a költségvetési hiánymutató szempontjából - mondta Orbán, aki viccesnek tartja, hogy éppen ellenünk folyik a túlzottdeficit-eljárás.
"A forintárfolyam nem áll összefüggésben rövid távon a kormány gazdasági tevékenységével, csak hosszú távon. Ez egy spekulációs szélhámosság, ami rángatja a valutákat, köztük a magyart is" - jelentette ki a kormányfő.
Az államcsőd lebegtetésével kapcsolatban azt mondta: "sajnálom a magyarokat, mert az elmúlt 8-10 év okkal tette őket bizalmatlanná, a hírek össze-vissza csapdosnak, könnyű pánikot kelteni". Kiemelte a csütörtöki államkötvény aukció sikerét, a négyszeres túljegyzést, ami szerinte azt jelenti, hogy a külföldiek szívesen hozzák ide a pénzüket, mert ezt látják a legjobb befektetésnek. "Arra biztatom a magyarokat, hogy higgyenek a külföldi befektetőknek, mert ha nekik megéri, a magyaroknak is megéri befektetni" - tette hozzá.
A kormányellenes demonstrációkkal kapcsolatban kijelentette: a Fidesz számára az a fontos, hogy mi áll az emberek érdekében. "Világossá kell tenni a kormány szándékait, mi konszolidációs politikát folytatunk. 1990 óta a mindenkori ellenzék a kormány konszolidációs törekvéseit akarja aláásni" - mondta, hozzátéve: céljuk ellensúlyozni a pánikkeltést. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan az elmúlt másfél évben, amit visszacsinálna, azt válaszolta: "olyat még nem láttam, aki nem így van ezzel, de a lényeget tekintve az történik, aminek kell történnie, ez egy jó irány".
A rádió riportere Schmitt Pál plágiumügyére nem kérdezett rá a kormányfőnél. Mint a hvg.hu szerdán beszámolt: a jelenlegi köztársasági elnök 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezésének legnagyobb része - a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal - egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. A KEH visszautasítja a plágiumgyanú vádját, a kormányoldal egyelőre hallgat az ügyben.
