A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter tévedett, amikor azt állította, José Manuel Barroso EB-elnök levelének nyilvánosságra kerülésével a levéltitok megsértésének a Büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg. A TASZ álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt az a forrás, aki az Orbánnak címzett levelet kiszivárogtatta Mong Attila újságírónak.
Mong Attila korábban részletekben közölte le blogján az Európai Bizottság elnöke által a magyar kormányfőnek küldött, határozott hangú levelet, amelyben a Fidesz-többség által akkor még csak benyújtott sarkalatos törvényeket kifogásolta. A magyar kormány szóvivője előbb úgy tett, mintha a levél létezése is kétséges volna, és a kormányzat számára kellemetlen tartalmáról később sem adott semmiféle tájékozatatást.
Ellenben Kocsis Máté, a rendvédelmi bizottság fideszes elnöke Pintér Sándor belügyminiszterhez intézett kérdésben az iránt érdeklődött, hogy hogyan kerülhetett Mong Attila újságíró birtokába José Manuel Barroso által írt levél. Erre válaszolta pénteken Pintér, hogy a szivárogtatás nem idehaza (értsd: nem kormánykörökből) történt, majd válaszában felcsillantotta a lehetőségét, hogy feljelentést lehet tenni levéltitok megsértése miatt.
"A levél illetéktelen személyhez történő kikerülése egyértelműen jogszabálysértő, ugyanakkor a levéltitok megsértését a törvény magánindítványra rendeli büntetni, ezért ilyen ügyben a sértett feljelentése alapján indulhat a rendőrség hatáskörébe tartozó eljárás" - válaszolta Pintér Kocsis Máténak.
A TASZ szerint Pintér tévedett, a szervezet keddi állásfoglalása szerint az Európai Bizottság elnöke ugyanis Magyarországon közfeladatot ellátó személynek minősül, hiszen Magyarország az EU tagállamaként az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolja.
A szervezet szerint Barrosónak, mint a Bizottság elnökének, kötelessége figyelemmel kísérnie a magyar törvények uniós jogszabályokkal való összhangját. Közfeladatot ellátó személynek a közfeladatával összefüggő személyes adata – jogszabályokról kialakított véleménye – közérdekből nyilvános adat. Az információszabadságot szabályozó magyar törvény szerint a közérdekű adatok megismerhetősége korlátozható uniós jogi aktus alapján, azonban a bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést szabályozó uniós rendelet alapján egy ilyen tartalmú levél főszabály szerint nem titkolható el - teszi hozzá a TASZ.
A levéltitok megsértésének büntetőjogi szankcionálásával a zárt küldeményben szereplő közlés tartalmának titokban maradásához fűződő személyiségi jogot védi a törvény - emlékeztet a jogvédő szervezet. A közhatalmat gyakorló személyek - ebben a minőségükben - nem élveznek más magánszemélyekhez hasonló jogi védelmet. A kiszivárogtatott levél nem személyes közléseket tartalmaz két ismerős privát viszonyában, hanem az Európai Bizottság elnökének szavait Magyarország miniszterelnökének.
"Természetesen, amennyiben nem a közmegbízatásukkal összefüggésben írnak egymásnak – például a portugál-magyar labdarúgó meccsről értekeznek – már büntetőjogi védelmet élvez a levelezés" - fogalmaz a TASZ.
Ahhoz, hogy egy bűncselekmény megvalósuljon, a törvény szövegében szereplő összes tényállási elemnek meg kell valósulni. A Btk. szerint az követi el a levéltitoksértést, aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megismerés végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja.
"Látható, hogy az elkövetési tárgy csak zárt küldemény lehet. Felettébb valószínűtlen, hogy Barroso elnök vagy Orbán Viktor íróasztalán heverő zárt borítékot bontotta volna fel a kiszivárogtató. Sokkal életszerűbb, hogy a bizottság vagy a Miniszterelnökség egy munkatársa az iktatáskor vagy az irattárból szerezte meg a levelet – amelyet nem mellékesen átnézett már egy sor jogi szakértő" - közölte a TASZ, amely szerint „megszerzés” alatt a bírói gyakorlat szerint a levél jogellenes, csalárd úton, általában a kézbesítő megtévesztésével történő birtokbavételt kell érteni.
Ezt az elkövetési magatartást a szervezet szerint egyértelműen kizárhatjuk, hiszen ebben az esetben nem jutott volna el a levél a miniszterelnökhöz. A „zártság” mint tényállási elem hiányzik, így nem valósulhatott meg bűncselekmény. A TASZ szerint legfeljebb a köztisztviselőket terhelő hivatali előírások megsértése miatti felelősség terhelheti az információforrást, ezt azonban a köztisztviselőkről szóló törvényben szabályozott fegyelmi eljárás keretein belül lehetséges vizsgálni és szankcionálni.
A TASZ közleményében hozzáteszi, "Mong Attila, akihez a levelet kiszivárogtató eljutatta, nem köteles megnevezni a forrását. Az újságírók jogosultak a számukra információt átadó személy kilétét titokban tartani. Kivételesen indokolt esetben – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kötelezhető az újságíró az információforrás felfedésére. Ebben az ügyben sem a nemzet biztonsága, sem a közrend nem sérült, bűncselekmény – mint az előző pontokban kifejtettük – nem történt."
A levéltitoksértés – éppen a magánszféra védelmi funkciója és csekély súlya miatt – kizárólag magánindítványra, azaz a sértett kifejezett kívánságára üldözendő cselekmény. Ez is azt erősíti, hogy hivatalos levelezésre nem vonatkozik a tényállás. "Ezúton jelezzük Barroso elnök úrnak, hogy amennyiben a miniszterelnök hallgat Pintér Sándorra és feljelentést tesz, hamarosan számíthat a rendőrségtől egy tanú meghallgatásra szóló idézésre" - teszi hozzá a TASZ.
