2012. január. 07. 14:14 MTI Utolsó frissítés: 2012. január. 07. 14:08 Itthon

Az NMHH szerint "súlyosan téves" következtetéseket vontak le a médiatörvényről

A médiatörvény alapján - a Human Rights Watch jogvédő szervezet súlyos tévedésével ellentétben - Magyarországon nem szabhat ki bírságot és nem zárhat be médiumokat egyetlen hatóság sem a kiegyensúlyozottság követelményének megsértése miatt.

Minden ellenkező híreszteléssel és tényhamisítással szemben a kiegyensúlyozottsági követelmény megsértése a „nyilvánosság szankción” kívül semmilyen más jogkövetkezménnyel nem járhat. A médiatörvény ezzel kapcsolatban is egészen világos, ezért érthetetlenek azok a nyilatkozatok és sajtómegjelenések, amelyekben azon állítás szerepel, hogy a Médiatanács súlyos pénzbírságokat szabhat ki a kiegyensúlyozottsági szabály megsértése esetére. Sem bírságolásra, sem „elsötétítésre”, sem pedig a médiaszolgáltatási szerződés felmondására nincs lehetőség, csak arra lehet kötelezni a médiaszolgáltatót, hogy a hatósági döntésben meghatározott közleményt közzétegye, vagy a kérelmezőnek adjon lehetőséget álláspontjának megjelenítésére.

A kiegyensúlyozottság követelménye csak a hagyományos rádiós és televíziós hír- és tájékoztató műsorokra vonatkozik, tehát ilyen kötelezettség a lekérhető médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel szemben nincs. A jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy ez az eljárás hivatalból nem, kizárólag kérelemre indulhat.

A kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabály 1996 óta létezik a magyar jogrendben. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a sajtó közérdekű feladatainak felismeréséből fakad, és a demokratikus közvélemény kialakulását szolgálja. Az egyes európai államok médiaszabályozásainak jelentős része tartalmaz hasonló rendelkezéseket.

A frekvenciák kizárólagos állami tulajdonban vannak, és a rádiók azt szabályozott pályázati eljárás után 7+5 évre hasznosíthatják, azaz egy pályázati eljárásban elnyert hullámsávon sugározhatják műsoraikat. A frekvencia-használat lejártakor a frekvencia visszakerül a Médiatanács rendelkezési jogkörébe, amely dönt a hasznosítás újabb módjáról.

Sem a Klubrádiónak, sem más rádiónak nincs frekvenciája, a frekvencia nem kerül a használó tulajdonába, azért 7 vagy 12 év után versenybe kell szállni. Az államnak kötelessége a köztulajdonban lévő javakkal felelősen gazdálkodni, és azokat a leghatékonyabban hasznosítani. Az NMHH Médiatanácsa a Budapest 95,3 MHz  frekvenciát tehát nem vonta meg a Klubrádiótól, hanem azt a jogszabályoknak megfelelően, átlátható, világos feltételekkel megpályáztatta, és kihirdette a pályázat nyertesét.

A Médiatanács valamennyi pályázati eljárása során a hatályos jogszabályok szerint, az esélyegyenlőség, az objektivitás, az átláthatóság és a megkülönböztetéstől mentes eljárás elveinek figyelembevételével jár el, a pályázók között semmiféle indokolatlan különbségtételt, kizárást vagy korlátozást nem alkalmaz.  

Minden pályázó előtt világos volt, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy az értékeléskor a lehető legjobb eredményt érje el. Ismert volt a frekvencia kikiáltási ára, ismertek voltak az egyes műsorelemekre előírt arányok is, és az is egyértelmű volt a díjajánlatra és a műsorterv egyes kategóriáira (helyi közélet, zenei arány és azon belül a magyar zene aránya) tett saját ajánlásaival objektíven mennyi pontot szerezhet a pályázó.

Az objektív pontokkal értékelhető követelmények tekintetében a Klubrádióénál számos jobb vállalást tartalmazó pályázat érkezett. A frekvenciahasználatért fizetendő médiaszolgáltatási díjra vonatkozóan jóval nagyobb ellenértéket tartalmazó ajánlatokat adtak más pályázók. A Médiatanács felelős azért, hogy a köztulajdonban lévő frekvenciákat felelősen hasznosítsa, ehhez hozzátartozik az is, hogy a gazdasági realitások figyelembe vételével a lehető legjobb áron adja használatba a frekvenciákat, tehát nem hagyhat figyelmen kívül egy jóval kedvezőbb díjajánlatot.

A Klubrádió a zeneművek, sőt a még helyi közéletről szóló hírek mennyisége tekintetében sem vállalt közel sem annyit, mint más pályázók. Mindebből következik, hogy a rádió hiába kapta meg a Médiatanács által adható legtöbb „szubjektív” pontot, az „objektív” pontozásnál elszenvedett hátránya (azaz a többi pályázat komolyabb vállalásai) miatt nem nyerhette el a frekvencia használatának jogát. Azaz kizárólag saját megtett vállalásai miatt maradt alul a versenyben. A pályázók tudták, hogy az objektív pontok tekintetében a Médiatanácsnak nincs mérlegelési joga, ezért érthetetlen, hogy a Klubrádió miért tett egyértelműen gyengébb ajánlatokat.

Kiadó: Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság

Hirdetés