Nemsokára 40-50 forint is lehet egy tojás az Európai Unió által elvárt ketreccserék és a tojótyúkállomány csökkenése folytán, a hazai piac zsugorodása miatt pedig akár már karácsony előtt hiánycikk lehet a tojás – állítja a Baromfi Termék Tanács és civil szervezetek, amelyek szerint a Négy Mancs állatvédő alapítvány lejárató kampányba kezdett és „állatkínzóként állítja be a magyarokat”, ami „komoly gazdasági károkat okoz”. Az alapítvány tiltakozik.
„Nagy esély van rá, hogy úgy kell majd vadászni tojás után a boltokban karácsony előtt, rövid időn belül pedig 40-50 forint is lehet egy darab” – mondta a hvg.hu-nak Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. A drágulás fő oka, hogy várhatóan 109 telepet (ez 224 ezer tojótyúk-férőhelyet jelent) kell bezárni Magyarországon amiatt, hogy nem tudják teljesíteni a 2012. január elsejétől hatályos, szigorúbb uniós állatjóléti előírásokat.
Brüsszel elvárása az, hogy a termelők cseréljék le a hagyományos ketreceket, és alakítsanak ki élhetőbb körülményeket a haszonállatok számára. „Ez egy elhamarkodott, elhibázott lépés volt az EU részéről, és ezt ők is látják, csak még nem vallják be” – magyarázta lapunknak Bárány László. A szakember szerint igaz, hogy a szigorításnak köszönhetően 25 százalékkal megnő a tojótyúkok élettere, komfortérzetük is jobb lesz, ettől azonban csak a termelés lesz bonyolultabb és drágább, a tojás nem válik egészségesebbé vagy jobb minőségűvé.
A gyenge forint is ront a helyzeten
Magyarországon nagyjából 4 millió tojótyúkférőhely van, ezeknek több mint kétharmada számít új típusúnak, vagyis összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet kellene még januárig átalakítani, ami körülbelül 200 telepet érint. Azoknak, aki januárig nem tudnak modernizálni, az Európai Bizottság július 31-ig átmeneti időszakot biztosít.
A BTT szerint az áremelkedés már elkezdődött, és hosszan tartó, folyamatos lesz. Azt tapasztalták, hogy már most is vannak olyan üzletláncok, ahol nincs tojás, a kínálat ugyanis máshol is csökkent, így az uniós import is nehezebbé vált, a behozatalt pedig a gyenge forint is akadályozza – fejti ki a BTT helyzetértékelésében.
A tanács szerint, ha az Európai Bizottság nem hoz piacvédelmi intézkedéseket, akkor az áremelkedés hatására az unión kívüli import esélye is jelentősen növekszik, ami azért problémás, mert a nem EU-s országokból érkező tojás minőségét nem tudják ellenőrizni, ez pedig akár a szalmonella-veszélyt is fokozhatja. A Magyarországra irányuló uniós import veszélye akkor lehet igazán nagy, ha – ahogy az EB terveiben szerepel – a hagyományos ketrecekből származó tojásokat csak porításra és légyártásra lehet majd eladni. Ez esetben a hazai piac 25 százaléka is elveszhet, ezt pedig a BTT szerint nagyon nehéz visszaszerezni.
| Mit is vár az EU? |
| Az uniós irányelv szerint az állatoknak az új ketrecekben legalább 750 négyzetcentiméternyi területet kell biztosítani, és minden tyúknak 15 centiméteres ülő rudat kell elhelyezni. Gondoskodni kell korlátozás nélkül használható etetővályúról is, amelynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Ezen felül minden szárnyasnak kétszelepes vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférnie. |
Korábban Magyarország mellet tizenhárom másik uniós tagállam is jelezte, nem tudja teljesíteni az állatjóléti előírásokat január elsejéig, az Európai Bizottság ennek ellenére egyértelműsítette, hogy ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indít az érintettek ellen.
Egyes becslések szerint az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni, Brüsszel azonban csak 53 millió ilyen állatról tud. A BTT szerint félő, hogy vannak olyan államok, amelyek hamis számokat közölnek azért, hogy indokolatlan versenyelőnyre tegyenek szert.
Lejárató kampány
A magyar piac helyzetét a BTT és a Fehérkereszt Állatvédő Liga szerint is nehezíti, hogy a Négy Mancs állatvédő alapítvány „lejárató-lobbista kampányával megtéveszti a fogyasztókat”. A BTT ezért most a Gazdasági Versenyhivatalhoz, korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztoson keresztül az ügyészséghez fordult, emellett pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is adóvizsgálatot indított az alapítványnál. A BTT reméli, hogy mostani bejelentése nyomán akár európai uniós szintű versenyfelügyeleti eljárás is kezdődhet a bécsi központú alapítvánnyal szemben.
„Minden türelem elfogy egyszer, a magyarországi baromfiágazati szereplőinél pedig most telt be a pohár a Négy Mancs jelentős gazdasági károkat okozó, szakmaiatlan működése miatt, amely teljes mértékben ellentétes alapítványi működésével is” – mondta a hvg.hu-nak a BTT elnöke.
„A Négy Mancs harsány kampányának köszönhetően állatkínzóvá válnak a magyarok a külföldiek szemében” – mondta a hvg.hu-nak Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, aki bár fontosnak tartja a modernizálást, a Négy Mancs kommunikációs stratégiáját elítéli.
„A kacsa- és libaszektort ért nemtelen támadások (libatömés, tollszedés) után most a ketreces tojótyúk-tartáson próbál fogást találni a Négy Mancs” – fejtette ki lapunknak Bárány, aki szerint ez azért is visszás, mert az Európa-szerte hét telephellyel rendelkező állatvédő alapítványnál „a szakmai tapasztalat csírája sem fellelhető”. „Egyetlen állattartó szakember sincs náluk” – magyarázta a BTT elnöke. Igaz, azt már nem taglalta, miért is lenne.
Év végi nagyüzem
Bárány szerint nem véletlen az sem, hogy a Négy Mancs „támadásai” évé végén feltűnően elszaporodnak, ugyanis közeledve az adó egy százalékok felajánlásának időpontjához, az alapítvány szeretné felhívni az adófizetők figyelmét a létezésére. „Ez egy óriási üzlet” – mondta Bárány, aki szerint most épp azért fordultak a GVH-hoz, hogy kiderüljön, valóban alapítványi célokra használják-e az így befolyt összegeket.
A terméktanács szerint az alapítvány 2008 óta a magyar baromfiágazatról „folyamatosan valótlan tartalmú cikkeket és közleményeket hoz nyilvánosságra, amelyekkel a fogyasztókat és az üzletfeleket egyaránt megtéveszti”. Úgy vélik, hogy a Négy Mancs tevékenysége miatt a magyar termelők mára jelentős piacokat veszítettek el, forgalmuk pedig számottevően csökkent.
Az állatvédők sem tűrik
Az ügy pikantériája, hogy már nemcsak a baromfiágazat érdekeit védő BTT akadt ki a Négy Mancs miatt, hanem a szintén állatvédő Fehérkereszt Állatvédő Liga is. „Ez egy piaci háború, amiben nem szabadna részt venniük az állatvédőknek” – mondta a hvg.hu-nak Szilágyi István. „Magyarország ellen van kiélezve ez a történet” – tette hozzá a liga kurátora.
A Fehérkereszt szerint a ketreces tartásban szükség van változásra és felzárkózásra, az állatkínzások elleni törvényes akciókat pedig ők is támogatják, Szilágyi azonban a BTT elnökéhez hasonlóan úgy véli, a Négy Mancs nem szakmai alapon működik, hanem egy „harsány, megtévesztő kampányra épít, így viszont lejáratódunk”.
„Tisztán látszódik, hogy külföldi érdekcsoportok támogatják, hogy a jó minőségű magyar termékeket állatkínzás vádjával elutasítsák a nyugat-európai élelmiszerláncok” – olvasható a közleményükben. A kurátor szerint, ha egy civil szervezet állatkínzást tapasztal valahol, akkor kötelessége feljelentést tenni, a Négy Mancs azonban ehelyett rejtett kamerás felvételekkel „haknizta végig a médiát”.
"Sajnálatos" – a Négy Mancs álláspontja
A Négy Mancs szerint nem az uniós szabályozás nehezíti meg a termelést, hanem „a szabályozás alól kibújni kívánó országok okoznak hatalmas piaci hátrányt azoknak a termelőknek, akik összhangban a szabályozással már elvégezték a szükséges beruházásokat”. Megkérdeztük az ügyben Marcus Müllert, a Négy Mancs vezetőjét is, aki a hvg.hu-nak azt mondta: nem az ő kampányuk károsította meg a magyar baromfiágazatot, a Baromfi Termék Tanács pedig évek óta eredménytelenül nyújt be ellenük panaszokat. Müller szerint a valódi károkat azok a magyar gazdák okozzák az ágazatnak, akik világszerte elítélt és tiltott állatkínzó módszereket alkalmaznak.
A Négy Mancs saját bevallása szerint a baromfiipar valóságát mutatja be Franciaországban, Németországban és Magyarországon is, azt pedig már a vevőkre bízzák, megveszik-e annak az állatnak húsát, amelyet olyan ketrecben neveltek, ahol megfordulni is alig tudnak.
Marcus Müller lapunknak azt írta, alapítványuk a német baromfiipar szereplőivel szemben is sikeres kampányokat folytat, ami pedig Magyarországot illeti, előfordult már, hogy logójukkal és nevükkel szólaltak fel a magyar liba- és kacsahús mellett, amivel álláspontjuk szerint segítették a magyar baromfiágazat érvényesülését a német és osztrák piacokon. "Ezzel szemben német és osztrák liba-, illetve kacsafarmokat nem reklámozunk" – írta Müller.
Arra a kritikára, mely szerint nem tesznek feljelentést, ha állatkínzást észlelnek, az alapítvány vezetője úgy reagált: az elmúlt években több büntetőfeljelentést is tettek a magyar hatóságoknál, ezeket azonban egytől egyig leállították. "A hasonló feljelentések Németországban állattartási tilalomhoz és pénzbírságokhoz vezetnek" – fejtette ki levelében Müller. A Négy Mancs vezetője azt mondja, együttműködésre törekednek a magyar baromfiágazat szereplőivel: „azoknak a cégeknek segítünk, amelyek a helyes állattartást képviselik, az ő termékeik pedig külföldön is nagyon sikeresek. Ennek köszönhetően munkahelyek jöttek létre” – részletezte Müller.
„A libatömés és a tollfosztás állatkínzás, mi pedig világszerte harcolunk ez ellen. Sajnálatos, hogy ez a gyakorlat árt a helyes állattartást követő magyar gazdák jó hírének” – zárta szavait Müller.
A ketrecben tartott tojókról az alaptvány honlapján fejtette ki álláspontját: „Nagy a valószínűsége, hogy ezek az illegális körülmények között termelt tojások továbbra is utat találnak az élelmiszeripar alapanyagai közé, olyan termékekben, mint a tészták, szószok, jégkrémek, sütemények és egyéb édességek.” Szerintük az élelmiszeripari cégek nem hagyhatják figyelmen kívül a fogyasztók millióinak akaratát, akiknek fontos az állatvédelem. A feldolgozóipari cégeknek ezért minél előbb fel kellene tüntetniük a termékeiben felhasznált tojásalapanyagok eredetét.
Korábban a libatömés és tollszedés ellen is felemelték a szavukat: közleményeikben többek között „halott, kopasz állatokról”, „alvadt vérrel borított sebekről” és „brutális élve tépésről” számoltak be. „A kényszertömött kacsák és libák úgynevezett zsírmáját a legkegyetlenebb módszerrel állítják elő, az állatok nyelőcsövén ugyanis mindennap 2-3 alkalommal egy 50 centi hosszú csövet dugnak le” – írták korábban a libatömésekről. Ennek a kampánynak komoly eredménye lett: a feketelistájukra felkerült egyik cég, a szentesi Hungerit kétszáz embertől kényszerült megválni a botrány után és gépsorokat állított le.
A hvg.hu megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt is azzal kapcsolatban, mikorra várható döntés, és milyen szankciókra számíthat a Négy Mancs. A sajtóosztály megerősítette lapunknak, hogy a beadvány megérkezett, arról azonban, hogy indkolt-e ebben az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás megindítása, csak a beadvány tartalmának megvizsgálása és a hatásköri kérdések tisztázása után tudnak beszámolni.
