hvg.hu: Január elsejétől átalakul az ombudsmani rendszer. Négy országgyűlési biztos helyett a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek érdekeit védő ombudsman helyettesként az általános ombudsman alá tagolódik, a legerősebb jogokkal felruházott adatvédelmi biztos hivatala megszűnik. Jóri András mandátuma 2014 szeptemberéig szólt volna. Tudja már, hogy mihez kezd januártól?

Jóri András: Ügyvédként fogok dolgozni, mint korábban. Szerettem azt a munkát, ugyanúgy, ahogy adatvédelmi biztosként is szerettem dolgozni. Igaz, így voltam ezzel az ombudsmani irodában is, de mostanában már nem kellemes a légkör. Múlt héten Brüsszelben jártam, az Európai Unió adatvédelmi munkacsoportjának az ülésén vettem részt. Most a testület célja az uniós adatvédelem megreformálása, ezen belül is az, hogy a joganyag az EU területén egységes legyen és hogy az adatvédelem függetlenségét erősítsék. Éppen ezért közölték velem, hogy a hivatalom megszüntetésének ügyét kivizsgálják, mert ilyen súlyos jogsértést ezen a téren még nem tapasztaltak.

hvg.hu: Mi lehet a vizsgálat eredménye, s mivel járhat ez Magyarországra nézve?

J. A.: Amennyiben megállapítják a jogsértést, felszólítják a tagállamot a jogszabály-módosításra. Ha ez nem történik meg, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül. (Azóta már megszületett a Bizottság levele, melyben öt napot adtak a magyar kormánynak, hogy megmagyarázza - többek között - az ombudsmani hivatal megszüntetésének okait.) Az, hogy a parlament kétharmados jóváhagyása nélkül csak a miniszterelnök jelölése útján nevezik ki az új szervezet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóság (NAIH) vezetőjét, nem automatikus jogsértés, bár vitatható. De az, hogy a mandátumom lejárta előtt menesztenek, az igen. Az érvelés, miszerint az új intézménynek már hatósági jogai is lesznek, amivel erőteljesebben léphetnek fel, azért rossz, mert egyrészt nekem is vannak hatósági jogköreim, másrészt a hiányzó bírságolást például a lengyel adatvédelmi biztos esetében - akinek a jogköre hasonló az enyémhez - úgy oldották meg, hogy bírságolási jogkört kapott, és nem úgy, hogy egy új intézményt hoztak létre. Erre jogszabálymódosítással lehetőség lett volna. Ráadásul semmi értelme nem volt az új törvénynek, mert jelenleg az európai adatvédelem is reform alatt áll, így lehet, hogy majd egy-két év múlva már nem lehet az új magyar törvény hatályban.

hvg.hu: Milyen jelzéseket kapott az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetéséről, a NAIH megalakításáról szóló tervekről? Megkeresték önt, kikérték a véleményét?

J. A.: A hivatalom megszüntetéséről nem tárgyaltam senkivel, így a politikai pártokkal sem. Amúgy is jogi érvekkel szeretek élni. Tény, hogy egyes ügyek, mint a hódmezővásárhelyi lista vagy a szociális konzultáció miatt a Fidesz képviselőivel konfliktusba kerültem, de ezt nem minősíteném, mert annak nem látom értelmét. A hódmezővásárhelyi ügyben a bíróság nekem adott igazat.

hvg.hu: A konfliktusok miatt válhatott nemkívánatos személlyé a Fidesznél?

J. A.: Nem csak a Fidesz-kormányt kritizáltam. A hatalmon lévőkkel szembeni konfliktusaim korábbra nyúlnak vissza, mint az országgyűlési választási bizottsággal kapcsolatban is történt. A felfogásom szerint a legfontosabb a hivatalom független és támadhatatlan működése, akkor is, ha hallok pletykákat arról, hogy ki, mit és hogyan értelmezett.

Jóri András szerint hivatala megszüntetése uniós normákat sért

Stiller Ákos

hvg.hu: Tud-e független szervezetként működni a NAIH? A hatóság élére kinevezett elnök, Péterfalvi Attila nyilatkozata szerint igen.

J. A.: Nem látom biztosítottnak a függetlenséget. A kinevezés módja, hogy a miniszterelnök jelöli a NAIH elnökét, akit az államfő kinevez, egyáltalán nem szerencsés. Fontos ugyanis a konszenzus, de talán a kétharmados választásnál is jobb lehetne az, ha a jelölt megválasztásához minden parlamenti pártnak hozzá kellene járulnia. Az új magyar kinevezési gyakorlathoz hasonló nem nagyon van külföldön, mint az sem, hogy az elnök mandátuma kilenc évre szól. Persze azzal érvelnek, hogy a biztos hivatali ideje túlnyúljon a kormányén. Erre az a válaszom, hogy az én mandátumom is hosszabb lett volna. És fontosnak tartom azt is, hogy engem nem egy ember, a kormányfő jelölt, hanem 306 országgyűlési képviselő választott meg. Úgy látom, hogy az 1995 óta működő intézményben a szervezeti változások révén a jövő év elejétől csökevényesebbek lesznek az alkotmányvédő funkciók, és sokkal inkább a jogszabályok végrehajtatása kerül majd előtérbe.

hvg.hu: Miként érintheti ez az adatvédelem helyzetét jövőre?

J. A.: A parlament által elfogadott adatvédelmi törvény, amely az 1992-es jogszabály átmásolása, jelenlegi formájában hátrányosan érinti a vállalkozásokat, és ez gazdaságilag mindenképpen káros. Főként a globális szolgáltatást nyújtóknak, de a magyarországi adatkezelőknek is. Az EU-harmonizáció révén egységes jogrendszer és értékrendszer alapján kell majd eljárni Magyarországon is. Megjegyzem, az adatvédelmi törvény 1992-ben a kornak megfelelő volt. Azóta viszont eltelt húsz év, amit nem vesz tekintetbe a jogalkotó, hanem szinte ugyanúgy átveszi az elavult szabályokat, itt elsősorban a külföldre történő adattovábbítás szabályaira gondolok, amire külön felhívtam a jogalkotó figyelmét. Érveimet nem fogadták el. Az összemásolás mellett egyébként sajnálatos az adatkezelési nyilvántartás törvényben megszabott formája is. Ennek a hetvenes években még volt értelme, de mára elavult, ráadásul az új törvény szerint még fizetni is kell érte. Ezen túl gondolok itt az auditra, ami azt jelenti, hogy a hatóság pénzért nyújtott szolgáltatás során megvizsgálhatja, jogszerű-e az adatkezelés. Majd egy állampolgári panasz esetén a hatóság maga ellenőrzi le az általa auditált szervezetet. Ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem a korrupció melegágya is. A megoldás az lenne, ha előzetes hatósági ellenőrzés lenne, persze díjmentesen, vagy az, ha a hatóság, a NAIH kijelöl az akkreditálásra egy piaci szolgáltatót. A cél egyébként éppen az lenne, hogy a bürokratikus terhek csökkenjenek.

Az állam igyekszik minél több adatot eltitkolni polgárai elől

Stiller Ákos

hvg.hu: Mi a helyzet a közérdekű adatok nyilvánosságra hozása terén?

J. A.: A kormányváltás óta megfigyelhető egy tendencia, amely szűkíti a megismerhető közérdekű adatok körét. Ezen belül a titokvédelem, az egyik legfontosabb, de kevésbé nyilvánosságot kapott terület, ahol a minősítések indoklásának ellenőrzése elengedhetetlen. Ezt is az adatvédelmi biztos tudja vizsgálni, és felszólítani a minősítőt arra, hogy az adatokat hozza nyilvánosságra. Ez azonban a hivatallal együtt megszűnik, illetőleg formálissá válik: a titkosítás indokoltságának vizsgálatára nem lesz mód, csak annak ellenőrzésére, hogy formálisan jogszerű-e.

hvg.hu: Ezek után hogyan lehet akkor elérniük mondjuk az újságíróknak, hogy az állami szervek és az önkormányzatok kiadják a közérdekű adatokat?

J. A.: Továbbra is járható út a bírósághoz való fordulás. Igaz, ellentmondásos a bírói gyakorlat, de soron kívül viszonylag gyorsan lezajlanak a perek. A másik lehetőség még, hogy jogvédő szervezetek segítségét kérik. Szerintem a jogvédők sok tekintetben átvesznek majd különböző funkciókat az információszabadság és a személyes adatok védelmének terén.

hvg.hu: Amikor az adatvédelmi törvény készült, kapott bármilyen információt a tervezetről?

J. A.: Az alkotmányozás során a Parlamentben elmondtam a véleményem, de ami végül az alaptörvénybe bekerült, az az Európai Unió irányelvében megfogalmazott adatvédelmi biztos intézményét jelenti. A felszólalásomra semmilyen reflexió nem volt. Második körben az információs törvénnyel kapcsolatban tett, előbb 41 pontos majd második körben 26 pontos javaslatomból pár pontot átvettek, de ezek összességükben csak formai dolgok voltak.

hvg.hu: Mi lesz azokkal az ügyekkel, amelyeket ön és a munkatársai idén év végével nem tudnak lezárni?

J. A.: Azokat tovább kell vinni, ezt törvény mondja ki. A közmunkát visszautasítók és a szociális segélyt ugyan igénylők, de nem felvevők hódmezővásárhelyi önkormányzati listája ügyében a bíróság nekem adott igazat, de mivel a lista fenntartásáért az önkormányzat rendeletet hozott, azt megtámadtam az Alkotmánybíróságon (Ab). Nem tudom, hogy ott hol tart az ügy. A szociális konzultáció ügyében kértem az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) az állampolgárok személyes adatainak a törlését. A közigazgatási határozat felülbírálásáért indított per első tárgyalási napja februárra van kitűzve, nyilván ott már a NAIH jár el helyettem. A KEK KH-nak azon közlése miatt, hogy határozatommal meg akartam ingatni az állami nyilvántartásba vetett bizalmat, személyiségi pert indítottam ugyanúgy, mint a miniszterelnök szóvivőjével, Szijjártó Péterrel, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, valamint annak vezetőjével, Navracsics Tiborral szemben is. A bírósági tárgyalások januárban kezdődnek. A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak (NIBEK) biztosított adatkezelési felhatalmazás pedig alkotmányos aggályokat vet fel, ezért emiatt a véleményemet megküldöm az országgyűlési képviselőknek, azt kérve, ne támogassák a szervezet létrehozását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az AB-hez fordulok.

hvg.hu: A NIBEK-kel kapcsolatban megjelent az is, hogy az önnek megküldött tervezetben nem szerepelt, hogy nemzetbiztonsági szervvé emelnék. A szuper-titkosszolgálatról szóló törvénytervezetet kidolgozó Belügyminisztérium szerint önnek nem is kellett véleményeznie a javaslatot.

J. A.: A nekem megküldött korábbi változatban valóban nem szerepelt az, hogy a NIBEK is egy nemzetbiztonsági szervezet lesz. Mindazonáltal úgy látom, hogy a kodifikációs tevékenység színvonala jelenleg a mélyponton van, és elhamarkodottan, alapos szakmai megfontolás, párbeszéd nélkül készülnek a jogszabályok.