Orbán Viktor akkor is meg fog állapodni az EU-val és az IMF-fel, ha meg kell hozzá alázkodnia, a támogatói azonban ezután is el fogják hinni, hogy a miniszterelnök megvédte a szuverenitást - írja Charles Gati magyar származású politológus a New York Timesban. Gati szerint azonban Orbán támogatottsága is csökken.
"Orbán kormánya nincs abban a helyzetben, hogy semmibe vegye az EU-t", minthogy a héten kezdődnek meg a tárgyalásokkal az IMF-fel és az EU-val egy 10-15 millió eurós kölcsönről, amely nélkül az ország nem tud túllendülni a devizaválságán - írja Charles Gati magyar származású amerikai politológus a New York Timesban arról, hogy Orbán először Nagy-Britanniával együtt visszautasította, hogy aláírja az EU-megállapodást, majd visszakozott, és a parlamentnek adta tovább a dolgot, mondván, hogy az ország szuverenitása forog kockán.
Gati kijelenti, a posztkommuista országok között egykor élen járó Magyarország most a közép-európai szomszédai között az egyik utolsó, a 2010-ben kétharmadot szerző Fidesz és Orbán Viktor a feje tetejére állította a magyar politikát és a gazdaságot. "Az ősi nacionalista gyanakvásra rájátszva a kormánypropaganda a nyugati bankokat a szovjet tankokhoz, Brüsszelt pedig Moszkvához kezdte hasonlítani, miközben a Berlinből és Washingtonból érkező meglehetősen lanyha és ritka kritikákat dühösen visszautasítják, mint a belügyekbe való beavatkozást" - írja Gati, aki rámutat, miközben Magyarország EU- és NATO-tagállam, Orbán folyamatosan biztosítja a hazai közönséget arról, hogy a nyugat állandóan hanyatlik.
Gati az új alaptörvénnyel kapcsolatban megjegyzi, hogy az olyan aranykort idéz fel a magyar történelemből, amely valójában soha nem volt, emellett pedig a parlament az alkotmánybíróság jogainak megkurtításával, és különböző tanácsok és kilenc évre szóló pozíciók létrehozásával sikerült biztosítani a parlament megkerülését arra az esetre, ha a Fidesz elveszítené a többségét. A médiatörvény szerinte nem csak korlátozó, de egyben újjáélesztette az öncenzúrát is.
"Az új alaptörvényből hiányzó fékek és ellensúlyok nélkül Magyarország többé nem nyugati típusó demokrácia" - jelenti ki Gati. "Ez egy antiliberális, vagy irányított demokrácia abban az értelemben, hogy minden fontos döntést Orbán hoz meg." A közíró Magyarországot Vladimir Meciar Szlovákiájához, valamint a Kaczynski-ikrek Lengyelországához hasonlítja azzal a különbséggel, hogy Orbán szerinte egy tehetséges politikus és kiváló szónok, ezért akkor is képes meggyőzni a szavazóit arról, hogy hű maradt az eredeti értékeihez, ha közben könnyedén felhagyott az álláspontjával.
Charles Gati felidézi, hogy néhány héttel ezelőttig Orbán azt hitte, le tudja győzni a nyugatot és az IMF-et, sikerre viheti az unortodox gazdaságpolitikáját a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával, bankadóval, valamint a végtörlesztési törvénnyel, a Moody's azonban bóvlivá minősítette az országot, sőt, a másik két vezető hitelminősítőnél is csupán a bóvli státusz fölött eggyel van az ország besorolása.
"Ha az EU-IMF-tárgyalások meghiúsulnak, Magyarország március-áprilisra képtelen lesz fizetni a hiteleit" - véli Gati, aki szerint ezért Orbánék meg fognak állapodni, még akkor is, ha a miniszterelnöknek meg kell alázkodnia és olyan feltételeket kell elfogadnia, amelyekről korábban megesküdött, hogy elutasítja. A közíró szerint Orbán ezután is meg fogja találni a módját annak is, hogy a támogatóinak azt mondja, megvédte a magyar szuverenitást és úrrá lett a külföldi beavatkozáson. "Sajnos közülük sokan el is fogják hinni az állítását, hogy a koldusok is választhatnak."
Charles Gati azonban nem jósol hosszú jövőt Orbánéknak: bár megjegyzi, hogy az ellenzék megosztott, szerinte Orbán támogatottsága is csökken. A közíró fordulópontként értékeli, hogy december 10-én a kormányközeli Heti Válasz a miniszterelnök brüsszeli fellépését bíráló vezércikket közölt. A cikk Gati szerint pedig éppen annak egy korai jele, hogy Orbán visszafogottabb kollégái szintén csalódtak a gazdasági és a politikai akrobatikában.
